Mit ért el az elmúlt 20 évben a Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet, és mi vár rá a jövőben?
- Professzor úr, hogyan kezdődött a kaposvári diagnosztikai intézet története?
- Horn Péter akadémikus zseniális ötlete volt az a nyolcvanas évek végén, hogy a nagyüzemi állattenyésztés genetikai szelekciós módszereként testösszetétel vizsgálatra rétegvizsgáló eszközöket, elsősorban komputertomográfot alkalmazzon. Akkor Norvégiában már voltak erre sikeres próbálkozások. Horn Péter akadémikus akkor a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola vezetője, később pedig a mosonmagyaróvári, keszthelyi és kaposvári képzőhelyből létrejött Pannon Agrártudományi Egyetem rektora volt. Az agrárcélzatú képalkotó diagnosztikai beruházás egy világbanki hitelkonstrukcióból valósult meg, így Horn Péter mellett az első pillanattól fogva jelentős szerepet játszott dr. Baka József gazdasági főigazgató, akinek szintén elévülhetetlen érdemei vannak az intézet létrehozásában.
- Hogyan vált agrártudományi kutatóhelyből betegellátó központtá az intézet?
- 1990-ben megvalósult egy épület, üzembe helyeztek egy CT-berendezést, és mivel vidéken kevés volt a komputertomográf, rögtön felmerült igényként az egészségügy szolgálatában való használat is. Az imént említett két kiváló szakember hatalmas érdeme nemcsak abban rejlett, hogy megalkották az intézményt, és egy agráregyetemen multidiszciplináris hasznosításra való együttműködés alakult ki, hanem az is, hogy elfogadták: szükség van az MR-technológiára is. Így kibővítve a világbanki beruházást, 1992-től üzembe állt vidéken az első MR-berendezés, a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Karán.
- Hogyan változott időközben a hely neve?
- Érdekesen hangzik, de az intézmény első neve CT Biológiai Központ volt. Aztán elmaradt a CT, lett Diagnosztikai Központ, és a fejlődés során, amikor a kutatás és az egészségügyi szolgáltatás külön helyen, külön gépekkel megvalósult, majd 2001-ben a 3D képalkotásra támaszkodó sugárterápiás központ is megépítésre került, a hivatalos nevünk Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet lett. E beruházást egyébként a 2000. évi Universitas és PHARE-projektjéből valósítottuk meg. Végül 2006-tól, tekintettel az OEP-től érkező bevételekre, létrejött az Egészségügyi Centrum, ugyanazzal a személyzettel, ugyanazokkal az emberekkel, gépekkel, mint korábban, de az egészségügyi szolgáltatásra, betegellátásra elkülönülten.
- A 20 év alatt miben volt megfogható a hely értéke?
- Az intézet legnagyobb értéke a nagy értékű képalkotó diagnosztikai rendszerek, valamint sugárterápiás berendezések multidiszciplináris hasznosítása. Kétharmad részben egészségügyi szolgáltatói tevékenységgel, OEP-pel kötött szerződés alapján területi ellátási kötelezettséggel, egyharmad részben kutatási tevékenységre. Azért lehettünk sikeresek az elmúlt 20 év alatt, mert mind Horn Péter akadémikus, mind dr. Baka József elfogadta és támogatta az átlagosan hétévente megvalósuló gépcseréket. Tehát nem az történt, hogy beszereztünk egy jó berendezést, aztán elfeledkeztünk róla, hanem mindig a legmodernebb technológiát tudtuk alkalmazni. Ők jelentős mértékben elősegítették egy több tudományterületű, elsősorban állattudományi, állatorvoslási, humán orvoslási, geológiai kutatásokat szolgáló kutatóegység kialakítását, amibe már bekerült az ultrahang, az angiográfia, a különböző kísérleti műtők, tehát a kutatás teljes spektruma megvalósult itt.
A Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézete a levegőből
- Hogyan jött létre a szakmai tudás, a know-how?
- A zöldmezőből építkező beruházás mellett a szakmai háttér is zöldmezőből építkezett. Horn akadémikus és Baka főigazgató urak nagyon sok segítséget adtak, hogy ma már a harmadik kaposvári generáció nőjön fel egyetemi szinten, szakvizsgát, PhD címet, egyetemi rangokat megszerezve, nemcsak az állattudományi, hanem orvostudományi területen is. Maximálisan segítette a munkát, hogy 2003-ban elindítottuk a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán a képalkotó diagnosztikai szakot, a röntgenasszisztens szakdolgozóknak felsősokú végzettséget biztosító BSc-szinten. Ezt a képzést gyakorlatilag az intézet orvosi csapata hozta létre és működteti azóta is, a PTE ETK kaposvári képzési központja keretei között. Természetesen a kollégák az ottani doktori iskola részesei, mint ahogy a kaposvári Egyetem doktori iskolájának is törzstagjai.
- Mennyire fér meg egymással a kutatás az állatdiagnosztika és a rutinszerű betegellátás?
- Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában rutinszerűnek számít, hogy a nagy értékű berendezéseket kutatási tevékenységre is használják. Nálunk ezt a mai napig nem lehetett elfogadottá tenni, ezért a humán szolgáltatást és a kutatási munkát különválasztottuk. Csakúgy, mint az állatdiagnosztikát és a rutinszerű betegellátást. Holott alapigazság az, amit Horn Péter akadémikus kezdettől fogva mondott, hogy nem az állat veszélyes az emberre, hanem az emberek veszélyesek egy-egy nagyüzemi módon tartott állatpopulációra az emberi baktériumflóra miatt.
- Mégis, az állatdiagnosztika fejlesztése iránti igény alapozta meg a humán ellátást Kaposváron.
- Az elmúlt 20 év alatta az agrártudomány segített az egészségügy technikai hiányán, és létrehozott egy egészségüggyel közös szerveződést. Azonban pont az egészségügy az, amely meggátolja e rendszer továbbfejlődését. Hiába tett le mindent az asztalra az itt felnőtt szakembergárda a kutatás, oktatás és egészségügyi ellátás vonatkozásában, akkor sem említhető meg az egyetemek között, nem említhető az orvosi ellátás hagyományos, ortodox tradicionális rendszerében.
- Akkor miért nem integrálódnak mondjuk a Kaposi Mór Oktató Kórházzal?
- Az elmúlt másfél évben sokszor megkérdezték, hogy az Intézet miért nincs hozzácsatolva a Kaposi Mór Oktató Kórházhoz. A válaszom erre az volt, hogy ezt a rendszert Kaposvári Egyetem hozta létre. A megoldás az, hogy működésében integrálunk két intézményt, ahol mindkettő ranggal elismert szerepet tölt be az orvosi, non doktori képzésben, oktatásban, szolgáltatásban és a kutatásban. Egyébként ide-odacsatolni bármikor lehet, ez csak a mindenkori kormányzat elhatározásának kérdése. Ám tudomásul kell venni, hogy ez az intézmény egy több tudományterületen kutató és oktató, és nem utolsó sorban 24 órás egészségügyi szolgáltatás nyújtó hely. Nem kizárólag egy CT/MR-labor, illetve sugárterápiás osztály, annál sokkal több.
- Mennyire volt tudatos az építkezés?
- Intézetünk azzal a gondolattal született, hogy a modern rétegvizsgálati módszereket az állattudományban, állatorvosi kutatásban, orvosi kutatásban, diagnosztikában, de a geológiai kutatásokban is alkalmazza, és képezzen ki nagyszerű szakembereket. Mert kiváló szakemberek képződtek ki, mind orvosi, mind agrármérnöki, mind fizikusi, mind informatikusi területeken is, és nem utolsó sorban a non doktori szakdolgozói területen.
A hely egyébként nemzetközileg is elismert kutatóhellyé vált, NATO kutatási projektek, EU megaprojektek, és több mint 24 hazai és nemzetközi kutatóhellyel, egyetemmel történő együttműködés jelzi a színvonalat. Ezek közül a Harvard Egyetemmel 18 éve fennálló együttműködésre, a Brigham&Women’s Oktatókórház Radiológiai Tanszékével mind a mai napig működő kutatási kooperációra vagyok a legbüszkébb. Az utóbbi évek tapasztalata viszont azt mutatja, hogy ez a hely túl nagyra nőtt, és sajnos nem csak az orvostudományban, hanem az agrártudományban is, és nem példaértékűnek tartják ezt a koncepciót és a megvalósulást, hanem gátló tényezőnek.
Magyarország nem képes a dogmatikus szemléleteitől, rendszereitől szabadulni, és ez sajnos a felsőoktatásra, egészségügyi ellátásra rányomja bélyegét. Sokan tesznek úgy, mintha intézetünk nem létezne. Hála Istennek nem a betegek, nem a hazai és nemzetközi kutatóhelyek, a hallgatók – ők mindannyian elégedettek.
Prof. dr. Repa Imre
- Az intézet mellett a Kaposi Mór Oktató Kórházat is irányítja. Mi a kapcsolat a két szervezet között?
- Az azonos személyi irányításon túl az intézet humán egészségügyi ellátó része együttműködik a kórházzal. Mivel a kórházban nincs MR, a sürgősségi MR-diagnosztikát az intézetben végezzük. A szakemberek között szoros együttműködés alakult ki, és a kaposvári onkológiai centrumhoz a kórház adja az onkológiai osztályt és az onkológia gondozót, az intézetben működő sugárterápia pedig biztosítja a harmadik pillért.
- 20 évvel a megalapítás után hogyan látja az intézmény jövőjét?
Úgy gondolom, hogy egy fejlett ország számára ez az irány, a multidiszciplinaritás, az oktatás-kutatás-szolgáltatás együttműködése és az állandó technikai megújulás elengedhetetlen. Az oktatás-kutatás területén folytatni kell a tevékenységet, és a kutatásban a sok lábon állást nemzetközi és hazai együttműködésekben kell hangsúlyozni. Az egészségügyben az egyedülálló, szolgáltató szemléletű ellátást kell megtartani és továbbvinni. Hangsúlyozom, szolgáltatásról beszélek. Tovább kell lépni a háromdimenziós képalkotó rendszerek vonatkozásában a teljes spektrum kialakítására, amire remélhetőleg az elkövetkezendő két évben mód és lehetőség lesz. Sőt, a sugárterápiás ellátáshoz mindenképpen szükség van egy fektető rész kialakítása, reményeim szerint ez is megvalósul egy következő projektben.
- Napjainkra több mint 40.000 állatvizsgálatot végeztünk el 28 állatfajon és hibriden. Több mint 200 önálló kutatási projektünk volt, melyen belül 50-50 százalékos részarányt képviseltek a 20 éves időszak alatt az agrár- és az orvostudományi, kis részben állatorvos-tudományi kutatások. Jelentős a szénhidrogén ipari kutatásokat végeztünk. Kisebb mértékben, de megjelent nálunk a növénytan, a paleontológia, a paleopathológia, a régészet, a fizika és a biológia. A mai napig 10.840 betegnél végeztünk sugárterápiát, 211.515 CT-vizsgálat és 185.900 MR-vizsgálat történt. Szerintem a következő 20 évben is legalább ennyi feladat áll előttünk, mert ha megállunk és elégedettek vagyunk, a világ elrohan mellettünk és akkor csak emlékeinkből élhetünk. Holott ennek az intézetnek változatlanul nagy jövője van – hiszen még csak 20 éves.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!