A beteg sejteket használja céltáblaként

A professzor az USA Nemzeti Egészségügyi Intézet Anyagcsere Kutatási Ágazat igazgatója, akit ebben a posztjában a közelmúltban újabb négy évre erősítettek meg. Az amerikai kutatót - aki egyike a világ 40 legtöbbször idézett tudósának, munkássága pedig sikeresen ötvözi az alap- és alkalmazott kutatásokat - november végén Debrecenben is kitüntették. Elnyerte a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum "Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért"  nemzetközi díját, amelyet két évvel ezelőtt alapítottak.

- Nagy megtiszteltetésnek tekintem, és nagyon örülök, hogy megkaptam ezt a díjat - mondta el Waldmann professzor a kitüntetési ceremóniát követően a Weborvosnak. - Több mint húsz éves kapcsolat fűz a Debreceni Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetéhez, kollaborációnkat rendkívül értékesnek és jelentősnek tartom. A debreceni egyetem munkatársaival együtt közös eredményeket értünk el, közös közleményeink is vannak, és ez a gyümölcsöző kapcsolat rendkívüli módon motivált is. Minden kollaborációnak az a feltétele, hogy lehetőleg különböző aspektusokból vizsgáljuk meg ugyanazt a dolgot. A cél, a kutatás tárgya azonos, ugyanakkor a módszerek, a metodika, a megközelítés módja teljesen különböző. Én klinikus és immunológus vagyok, ezzel szemben Debrecenben olyan biofizikus partnereket találtam, akik más aspektusokból és más módszertani elvek alapján közelítették meg a témákat, és olyan kérdésekre hívták fel a figyelmemet, amelyek eszembe sem jutottak volna, ha ez a kollaboráció nem létezik. Rendkívül értékesnek tartom azt is, hogy a Debreceni Egyetemen a közös érdeklődési terület orvosi és biofizikai vonatkozásai együttesen vizsgálhatók.

Thomas A. Waldmann professzor eredményeinek igazi megértéséhez tudni kell, hogy a legtöbb betegség a sejtek szintjén kezdődik. Az amerikai kutató "céltáblaként" használja a beteg sejteket. A gyógyító molekulák hatása gyakran abban áll, hogy elpusztítják a beteg sejteket, miközben az egészségeseket nem, vagy alig "bántják". Amennyiben a beteg, így például a daganatos, vagy a kellemetlenül agresszívvé vált immunsejteket ki lehet iktatni az ép sejtek meghagyásával, akkor különösen hatékony a gyógyítás. Az antitestek az immunrendszernek azok a molekulái, amelyek kizárólag a meghatározott tulajdonságú sejtekhez kötődnek. Ha sikerül olyan antitesteket előállítani, amelyek csakis a beteg sejtekhez kötődnek, akkor azok a kártékony, beteg sejteket elpusztító anyagokat a megfelelő helyre szállítják. Azaz az elpusztítandó sejtekhez, anélkül, hogy az egészségesek károsodnának. A céltábla tehát a beteg, kártékony sejt, s ebben rejlik Waldmann professzor kutatásainak az egyik legfőbb eredménye. Tizenegy antitestféleséget már bejegyzett gyógyszerként használhatnak, több mint négyszáz antitesttel pedig folynak a kísérletek.

- Vizsgáltuk az antitestek hatását a különböző betegségekben, és sikerült jó eredményeket elérni például a multiplex szklerózis, az agyér-elmeszesedés, az autoimmun eredetű, vaksághoz vezető szemgyulladás kezelésében, a transzplantációt követően a szerv kilökődésének a megakadályozásában - tudtuk meg Waldmann professzortól. - Az antitestekkel történő kezelés eredményeképpen olyan betegségeket tudtunk megcélozni, amelyeket korábban nem lehetett sikeresen kezelni. Ezáltal a betegek élettartama meghosszabbodott, életminőségük, általános állapotuk javult. Olyan vakcinákat is létrehoztunk, amelyekkel komoly eredményeket lehetett elérni.

Óhatatlanul adódott a kérdés: mi a véleménye a vírusvakcinációval is foglalkozó amerikai professzornak a magyarok által előállított madárinfluenza elleni oltóanyagról?

- A madárinfluenza reális veszély. Az a szérum, amit a meglévő madárinfluenza ellen létrehoztak, elismerésre méltó munka, a vakcinából nagy mennyiséget kívánnak vásárolni az USA-ban is - hangzott a válasz.

Thomas A. Waldmann professzor munkásságában mérföldkő volt az az eredmény, amely a felnőtt T-sejtes leukémia egyik igen veszélyes válfajának a gyógyítását lehetővé tette. Ez a betegség Európában ritka, Ázsiában és Amerikában - így az USA-ban is - azonban gyakori az előfordulása. Kezelés nélkül a betegek a betegség felismerését követően átlagosan fél évet élhetnek. Az amerikai kutató azonosított egy, az immunsejtek felszínén lévő molekulát (interleukin-2 receptor), amely a nyugalomban lévő immunsejteken alig található meg, a működő (aktivált) immunsejtek szaporodásában és hatékony működésében azonban fontos szerepe van, nélküle lehetetlenné válna a szervezet védekezése. Ez a molekula nagy számban jelenik meg a felnőtt T-sejtes leukémia esetében. Waldmann professzornak sikerült előállítani azt a molekulát (anti-Tac, monoklonális antitest) amely kötődik a kórosan nagyszámú sejtfelszíni molekulához (interleukin-2 receptor) és hatástalanítja azokat. Megállapította: ha célzottan pusztítják el a beteg sejteket, a betegek élettartama jelentősen megnő, akár 3-5 éves túlélés is lehetséges. Az úttörő munkássága nyomán kifejlesztett gyógyszert ma már eredményesen használják a gyógyításban.

Waldmann professzor további kutatásai szintén új távlatokat nyithatnak meg a gyógyításban, amelyek közül megemlítette például a melanoma kezelését.

A professzornak több mint 700 közleménye jelent meg, de csak 8-10 szabadalma van - tudtuk meg. Az amerikai tudós az immunválasz szabályozásának a molekuláris mechanizmusát tanulmányozza. Eredményei alapján súlyos immunbetegségek (fertőzések, daganatok) gyógyítására nyílik lehetőség.