A megyei kórház nem köt szerződést

Egyre kilátástalanabb a helyzete a regionális feladatokat ellátó megyei kórháznak, a ránk kényszerített változtatások következményei (42 százalékkal csökkent az aktív ágyszám) pedig egyre puskaporosabbá teszik az intézményen belüli hangulatot. Ma már nem lehet mást hallani sem a szakmai személyzet, sem a betegek részéről, mint elégedetlenséget , felháborodást és panaszt – kommentálta a jelen állapotot Horváth Zoltán , a Baranya megyei közgyűlés egészségügyi ügyekért felelős alelnöke.

Miközben a minisztérium által vázolt állítólagos hosszú távú jövő itt helyben csak napokra látható előre, újabb és újabb olyan információk látnak napvilágot, amelyekhez szinte egyik óráról a másikra kellene alkalmazkodni. Ez az, ami nem lehetséges, annyi viszont már most tudható, hogy kétszáz álláshely megszüntetésére kényszerül a fenntartó - közölte kérdésünkre az alelnök. Ebből 123 képzett kórházi szakalkalmazott (orvos, nővér, ápoló) , 48 kisegítő, és hét gazdasági szakember. Az intézményben meglévő 22 üres státusz pedig gyakorlatilag elveszettnek minősíthető, mert betöltésükre nincs többé lehetőség. Arról, hogy személy szerint kiket építenekle, a kórház vezetése hozza meg a végső döntést.

Az elbocsátások miatt már felvettük a kapcsolatot a munkaügyi központtal és az érdekképviselettel is. A baj az, hogy nem csak a megyei kórházban, hanem valamennyi baranyai, illetve pécsi fekvőbeteg-intézményben hasonló léptékű radikális leépítés lesz, az így feleslegessé váló több mint hatszáz ember újbóli munkába állítása több mint kétséges - ez derült ki a munkaügyi központtal való egyeztetésekből.

Horváth szerint ekkora tömeg azonos profilú munkaerő piaci elhelyezésére a szakmai szervezetek nincsenek felkészülve.
A másik probléma, hogy a kórházban a meglévő krónikus ágyszám két és félszeresére nőtt, hiányzik viszont mögüle az a szakmai személyzet, amely akár a rehabilitációs, akár az orvosi krónikus  ellátásban szakmailag kompetens lenne. Senki nem gondolhatja komolyan: ha egy ma még sebészeti, vagy szülészeti aktív ágyat, holnaptól krónikussá nevezünk ki, a hozzá rendelt feladatot ugyanaz a személyzet  képes ellátni, amely tegnap még aktív sebészeti ágy mellett dolgozott. A minisztérium ugyan korábban tett említést arról, hogy  lesz lehetőség átképzésre, de erre nincs idő, hiszen néhány nap múlva már az új struktúra szerint kellene működniük az intézményeknek.
Többek között ezért állítjuk, hogy a helyzet eszement, mert hiányoznak az átalakítás mögül az alapvető feltételek, még mindig nincsenek meg a konkrét beteg utak sem.

Emellett más gondja is van a megyének: folyamatosan érkeznek a kérések a kistérségi kórházaktól , hogy segítsük a hozzánk történő integrációjukat. Ma is két kórházzal folytatok ez ügyben tárgyalást, de bármennyire átérezzük a települések aggodalmát, senkit nem tudok biztatni, hiszen a mi intézményünket is megcsonkították, emellett a kórház több mint 1,7 milliárdos tartozást görget maga előtt. Az alelnök leszögezte: a legutóbbi közgyűlésen életmentő gyorssegélyként 250 millió forintos kölcsönt szavaztak meg saját fenntartású intézményük részére azért, hogy legalább a működést biztosítani tudják.

Amikor a végső ágyleosztás megtörtént, a megye két levelet is írt : egyet a miniszternek címzett, a másikat pedig a pénzügyi tárcához juttatták el. A hivatalos dokumentumban azt kérdezték, hogy az elbocsátások utáni pénzügyi konzekvenciákat miképpen képzelik az érintett tárcák. Az egészségügyi minisztériumhoz küldött levél válasz nélkül maradt, a PM államtitkára pedig közölte: e célra 50 milliárdos elkülönített alapot biztosítanak erre, amelyre majd pályázni kell, ám ez az összeg a költségeknek csupán 50-60 százalékát biztosítja. Baranya esetében ez azt jelenti, hogy a megyének a hiányzó másik 50 százalékot saját erőből kell majd finanszíroznia. Ez azért érthetetlen, mert az átalakítást valójában a minisztérium kényszerítette .

A  hírek szerint  állítólag támogatás is lesz, de ez csak a 400 ágy feletti kórházakat érinti. Ebben az a sunyiság, hogy a területi kórházak zöme éppen nem éri el a támogathatóság határának limitjét- mondta a szakember.

Kérdésünkre, szándékozik-e a megyei közgyűlés, mint kórházfenntartó megkötni az április elsejétől már érvényes, új szerződést az OEP-el, az alelnök kijelentette: az adott feltételek mellett nem köti meg a kórház az egészségbiztosítóval a szerződést. Mindezt Horváth azzal indokolta, hogy a kórház menedzsmentje már kiszámolta az új, április elsejétől várható   OEP finanszírozás összegét. A pontos számvetés  elkeserítő mérleget mutatott. Az összegzés  a megyei kórház esetében havonta 70 millió forint hiánnyal számol, amely évente 800 millió forint veszteség csak a Baranya megyei kórháznak. Ezt a hiányzó összeget a fenntartó közgyűlés képtelen lesz pótolni.