Egyelőre nem tudható, hogy a vidéki kórházban lejátszódott vitában milyen döntést hoz majd a megyei kamara.
A sértett beteg az eset miatt előbb az illetékes tisztiorvosi szolgálatnál tett bejelentést, a hatóság pedig az ügyről elkészített jegyzőkönyvet a megyei orvosi kamarához küldte tovább. Az etikai vizsgálat eredménye csak jövő év elejére várható.
Az üggyel kapcsolatban megkérdeztünk egy pécsi orvost, aki név nélkül fogalmazta meg véleményét. A doktor azt tartja szomorúnak, hogy az évi soktízezres ügyeleti orvos-beteg találkozóból csupán az a hír lát napvilágot, amelyet zaftos szenzációként lehet tálalni. Arról azonban, mi zajlik igazából a háttérben, egyre kevesebbet hallani. A kollegákkal folytatott beszélgetésekből az az általános tapasztalat vonható le, hogy a betegek egy részének fogalma sincs arról, vajon mi is a valós funkciója az éjszakai ügyeletnek. Ezt mutatja, hogy sok esetben egészen hihetetlen panaszokkal állítanak be.
Az egyik háziorvos ismerősömet azért keltette fel a páciens, mert nem tudott aludni, vagy a másiknak nem volt két napja széklete, de hoztak már gyereket éjnek idején a kézfejen jelentkező kiütésekkel is – sorolja a doktor. A fogászok szerint egy-egy éjszakai ügyeleten úgy ültek sorban a betegek foghúzásra várva, mint a nappali rendeléseken. Az egyik uránvárosi gyógyszertárba egy férfi azért csöngetett hajnali kettőkor, mert a feleségének elfogyott a fogamzásgátló tablettája.
Azon nem lehet vitatkozni, hogy az orvos a nála jelentkező beteget semmilyen kifogással nem küldheti el, de miután a doktor is emberből van és mondjuk aznap már a harmadik éjszakáját tölti inspekcióban, előfordulhat, hogy nem a megfelelő hangnemben konstatálja a panaszokat. Többször beszéltünk egymás között arról is: ha csak ötszáz forintot kellene fizetni a betegeknek egy-egy ügyeleti ellátásért, a betegszám biztosan jelentősen csökkenne – vélekedett a pécsi klinikus.
Egyelőre nem tudható, hogy a vidéki kórházban lejátszódott vitában milyen döntést hoz majd a megyei kamara, de annyi bizonyos: az etikai bizottsághoz és a betegjogi képviselőkhöz beérkező panaszok jelentős részében éppen a nem megfelelő hangnemet, illetve a tájékoztatás hiányát kifogásolják a betegek. Mindez pedig arra enged következtetni: fogy a türelem.