• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A szív- és érrendszeri megbetegedés az első számú halálok

Regionális hírek Forrás: MTI

A szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik az első számú halál-, megbetegedési és rokkantsági okot ma Magyarországon - jelentette ki Gara Imre professzor, a Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság elnöke pénteken Debrecenben.

A társaság kongresszusát megelőző sajtótájékoztatón a szakember utalt arra, hogy Magyarországon évente 40 ezer szívinfarktust regisztrálnak.

Minden szívbetegségen átesett betegnek rehabilitáció kellene, ezzel szemben csupán 10-20 százalékuk vesz ebben részt - tette hozzá a professzor.

Szavai szerint a kongresszus a szakmai-tudományos programok mellett ennek az okait is vizsgálja. Magyarországon ugyanis megvan a megfelelő háttérkapacitás arra, hogy mindenki eljusson a rehabilitációra. Ezért vizsgálni kell a beteg-együttműködés kérdését, vagyis hogy miért nem veszik igénybe a rászorulók ezeket a lehetőségeket.

Apor Péter professzor, a társaság tudományos bizottságának elnöke arról beszélt, hogy míg ma is többnyire a rehabilitáció elsősorban a mozgásszervi megbetegedések utáni helyreállító beavatkozásokat jelenti, addig szükség lenne más betegségek, így a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szorongás, a depresszió rehabilitációs kezelésére is.

Czuriga István címzetes egyetemi docens, a kongresszus szervezőbizottságának elnöke hozzátette: nyugati országokban a betegek 70-80 százaléka részt vesz a rehabilitációban és visszatér a munkájához, szemben a hazai helyzettel.

Oláh Csaba, a társaság főtitkára ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy Debrecen úttörő szerepet játszik az orvosképzés egy új területének, a rehabilitációs szakorvos-képzésnek a bevezetésében, meghonosításában.

A kongresszuson részletesen áttekintik, milyen szerepe lehet a kardiovaszkuláris megbetegedések csökkentésében a dohányzás mérséklésének, az étkezési szokások változásának, a hirtelen halál és a sport összefüggéseinek, a mozgásterápiának és a minőségbiztosításnak.

A konferencián beszámolnak arról is, milyen tapasztalatokat szereztek a debreceni kardiológiai klinikán a szívinfarktust követő őssejt-kezelések során.

A Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság kongresszusa, amelyen több száz hazai szakorvos és a rehabilitációban részt vevő szakember vesz részt, szombaton fejeződik be Debrecenben.