A tbc még jelen van!

A tbc cseppfertőzéssel terjed, leggyakrabban a tüdőt érinti, de más szerveket is megtámadhat. Nem minden tbc-s fertőző, a betegek nem feltétlenül ürítenek kórokozót. Debrecenben a betegek 43, Hajdú-Bihar megyében pedig 48 százaléka tekinthető fertőzőnek - tudtuk meg dr. Szilasi Máriától, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Tüdőgyógyászati Klinikájának az igazgatójától azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen a klinika mellett a tüdőgondozó és az ÁNTSZ megyei Intézetének a képviselői is jelen voltak. A tbc közelgő világnapja kapcsán a szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a kór még mindig jelen van, és ezért különösen nagy jelentősége van a rendszeres tüdőszűrésnek. Debrecenben 2004-ben a tbc-s betegek 60 százaléka esetében így ismerték fel a bajt, tavaly pedig az újonnan regisztrált betegek 40 százalékánál fedezték fel a szűrésnél a betegséget.

Már múmiák csontjaiban is felismerték a tbc-t, a betegség azonban óriási arányban főleg a 19. században terjedt el - mondta el dr. Szilasi Mária. Elsősorban a szegények betegsége volt, de jó szociális körülmények között élők, és számos művész is megbetegedett tüdőbajban. Budán 1901-ben épült fel az Erzsébet szanatórium, Debrecenben pedig 1914-ben adták át az Auguszta szanatóriumot. Az 1900-as években a betegség halálos áldozatainak a száma jelentős volt, de még ma is meg lehet halni tbc-ben. Menekültek körében Debrecenben is találkoztak rendkívül elhanyagolt esetekkel.

A világon évente 8 millió ember betegszik meg tbc-ben és évente 3 millió a halálos áldozat, vagyis a fertőző betegségek közül még napjainkban is a tbc tekinthető a legpusztítóbb kórnak. A rossz szociális körülmények mellett terjedését kedvezőtlenül befolyásolja az alkoholizmus, a kábítószer fogyasztás és a HIV fertőzés. A leromlott fizikai állapot, a rossz táplálkozás és a stressz az általános ellenálló képesség leromlása miatt tesz fogékonnyá a fertőzésre.

Ha a tbc-t időben felfedezik, jól kezelhető, eredményesen gyógyítható, korszerű, kombinált készítmények állnak rendelkezésre. Komoly gond akkor van, ha a beteg elhagyja a gyógyító intézményt, ahol kezelik, a gyógyszereit pedig nem szedi.
A debreceni Városi Egészségügyi Szolgáltató Kht. Tüdőgondozó Intézetének vezetője, dr. Csontos Zoltán kiemelte, az országban először Debrecenben kezdték el digitális géppel végezni a tüdőszűrést, a technikai megújulás 2001-ben történt. Hazánkban 1996 óta folyamatosan csökken a frissen regisztrált tbc-s betegek száma. Tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre, így a főorvos azt említette meg, hogy 2004-ben országosan 2476 új esetet jelentettek be, amely 269-cel volt kevesebb, mint az előző évben. Jelentős különbség van a nyugati és a keleti országrész között. A középső, illetve a keleti régióban 2-2,5-ször több az évente felismert új betegek száma, mint a Dunántúlon. Hajdú-Bihar megyében 2005-ben 110 új esetet regisztráltak, Debrecenben pedig 48 új bejelentés volt.

Dr. Kohut Zsuzsa, a megyei tisztiorvosi szolgálat járványügyi osztályvezetője felhívta a figyelmet a rendszeres tüdőszűrésre és gondozásra. Hazánkban ennek volt köszönhető, hogy az 1960-as évekre a tuberkulózis visszavonult. Hajdú-Bihar helyzetét rontja, hogy határ menti megyeként ide közel esik Románia, illetve Ukrajna, ahol a betegség jelentős számban fordul elő. Kötelező szűrést az utóbbi években négy hajdú-bihari településen kellett elrendelni, ahol a betegség előfordulása meghaladta az ezt indokolttá tévő 25 ezrelékes arányt.

Mint elhangzott, a menekülttáborba érkezőket, illetve a hajléktalanokat szoros kontroll alatt tartják. Új betegek esetében a tüdőgondozó azonnal elvégzi a kontakt személyek szűrését, már a legkisebb gyanú esetén is gondozásba vétel történik, illetve megelőző gyógyszeres kezelést alkalmaznak. Az úgynevezett ellenőrzött terápiás kezelésre azoknál a tbc-ben szenvedő betegeknél van szükség, akik a gyógyszerszedést elhanyagolják. Nekik az orvos előtt kell bevenniük a pirulákat.