Tudják, de nem eszik

Növekszik ugyan körükben a gyümölcslevek és ásványvizek, valamint a nyers gyümölcsök, s esetenként a barnakenyerek fogyasztása, az általános iskoláskorú fővárosi gyerekek katasztrofálisan sok nátriumot, foszfort és ijesztően kevés kalciumot, és élelmi rostot esznek – derült ki egy friss reprezentatív vizsgálat első, lezárt szakaszának adataiból.

Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet a tisztiorvosi szolgálat szakembereinek közreműködésével, az iskolaorvosok, védőnők, iskolaigazgatók és pedagógusok segítségével 16 kerület 18 iskolájának 117 osztályában végeztek több módszerrel kutatást, felmérve a 7-14 évesek táplálkozási és életmódbeli jellemzőit. A Nestlé Hungary Kft. támogatta, 2005 szeptember és december között zajló vizsgálat annyiban jelentősen eltért a korábbi, hasonló felmérésektől, hogy a különböző kérdőíves-feljegyzéses módszerrel kapott, majd validált adatokon túl a cég jóvoltából műszeres testösszetétel-mérés is zajlott, így a testtömeg-index alapján kialakíthatónál is árnyaltabb képet kaptak a szakemberek.

Bár a gyermekkori túlsúly és elhízás trendje egész Európában jellemző, az 1030 7-10 éves, valamint a 900 1-14 éves iskolás gyerek vizsgálatából arra is fény derült, hogy a fiúk 5,1, a lányok 6,8 százaléka kifejezetten sovány, s ennek megfelelően állóképességük is alacsony - ismertették az adatokat.

A testtömeg index szerinti besorolás alapján a 7-14 évesek 19 százaléka túlsúlyos, 7 százaléka elhízott volt. Az Inbody3 készülékkel mért testzsír-adatok arra is rávilágítottak, hogy az elhízott gyerekek megnövekedett zsírszázaléka a haskörfogatot növelte jelentősen, azaz a szív-érrendszeri betegségek, a hipertónia és a cukorbetegség kialakulása szempontjából veszélyesebb, hasi típusú elhízás már ebben az életkorban megjelenik. A soványaktól a túlsúlyosokig haladva növekszik a zsírmentes testtömeg mennyisége, míg az elhízottaknál ez megegyezett a túlsúlyosakéval. Ugyanennél a csoportnál megfigyelhető volt, hogy a csaknem azonos izomtömeg dacára az elhízottak állóképessége messze elmaradt a túlsúlyosakétól, akik meglehetősen fiten cipelik a plusz kilókat.

A táplálkozási szokások vizsgálatakor kapott adatok szerint az energiabevitel megfelel az ajánlásoknak, még a fehérje-fogyasztás is az optimális értékek körül mozog, ám az elfogyasztott zsír- és szénhidrát mennyiség már több a kívánatosnál. Az ásványi anyagok közül a nátriumfogyasztás kritikusan magas, amiért azonban nem a gyerekek okolhatók, mivel ez az élelmiszeriparból az asztalra kerülő, magasan feldolgozott termékek feleslegesen nagy sótartalmából fakadt jórészt, s itt nem csak a kényelmi szempontokból preferált levesporokra és félkész termékekre, felvágottakra kell gondolnunk, hanem az alapélelmezési cikknek tekintett kenyérre is – figyelmeztettek a szakértők.

Kalciumból jóval az ajánlott érték alatt, míg foszforból jóval fölötte fogyasztanak a gyerekek, amire magyarázatot adhat a szénsavas üdítők népszerűsége, bár újdonságként a fitneszguruk által trendivé tett egészséges élelmiszerek is fel-felbukkannak a kiskamaszok étrendjében, így a természetes gyümölcslevek és ásványvizek is. A rostok fogyasztása a gyerekek 35 százalékánál kevesebb volt az ajánlottnál, koleszterinből az általános iskolások húsz százalékánál viszont magasabb a bevitel a megengedhetőnél. Tejből, halból, főzelékféléből a kívánatosnál kevesebbet esznek gyerekeink, viszont 20 százalékuk hetente 1-3 alkalommal iszik kávét.

Sajnos a vizsgálat nem elemzi részletesen, hol és mikor eszik össze gyermekeink ezeket az ajánlásoktól eltérő összetételű ételeket, de kiderült, hogy a 7-14 évesek csaknem 30 százaléka reggeli nélkül kezdi a napot, 10 százalékuk nem ebédel s a lányok 10 százaléka nem vacsorázik. Talán ezt is ellensúlyozandó, - vélhetően szülői intencióra - a gyerekek csaknem kétharmada vitaminkészítményeket szed.
Az életmódra vonatkozó kérdések nyomán kiderült, hogy a kisebbek 6 százaléka, míg a felsőtagozatosok 8-10 százaléka mindössze az iskolába, majd hazamenet van szabadlevegőn, a szabadidős tevékenységek közül a tévé és monitor előtt töltött idő volt a legkedveltebb. Felvetődött még az olvasás, a zenehallgatás is, - úgy tűnt, szinte mindegy, csak a lakásból ne nagyon kelljen kilépni. A napi testmozgás, testedzés mindössze a gyerekek felére volt jellemző, bár ebbe a kutyasétáltatástól a játszótéri lézengésig sok minden belefért, ennél jóval kevesebben sportolnak (szervezetten) rendszeresen.

A kutatás adatai szerint mind az alsósok, mind a felsősök nagyjából tisztában voltak az egészséges táplálkozás, illetve személyes higiéné tudnivalóinak zömével, úgy látszik, nem az információhiány miatt alakulnak ki rossz szokásaik. Még csak az sem mondható, hogy megfelelnének így önmaguknak, hiszen az adatok szerint az alsós fiúk 43, a lányok 49 százaléka, míg a felsős lányok 55 százaléka volt elégedetlen a testtömegével, 45 százalékuk soványabb szeretne lenni. Az is kiderült, hogy a fiúk 25, a lányok mintegy 30 százaléka már próbálkozott is fogyókúrával.