A gyógyhelyek csak úgy menedzselhetők hatékonyan a nemzetközi piacon is, ha kialakítják a csak rájuk jellemző, egyedi kínálatukat.
 |
| Képünk illusztráció |
A szakember statisztikákat idézve elmondta: 2005 első negyedévében a 36,1 százalékos szállodai átlaggal szemben a gyógyszállodák foglaltsága 50,4 százalékos volt. A különbség a főszezonban is megmaradt: amíg a szállodai átlag a második negyedévben 51,3 százalékra kúszott fel, a gyógyszállók 61,3 százalékos kihasználtságot produkáltak. A kimutatások szerint amíg a magyarországi szállodai kapacitásnak valamivel több mint 10 százalékát adják a gyógyszállók, addig az árbevételnek mintegy 20 százaléka áramlik ebbe az idegenforgalmi szegmensbe. Az első nyolc hónapot együtt elemezve az derül ki: az ágazat az egy évvel korábbihoz képest 13,7 százalékos növekedést ért el.
Rubovszky András ugyanakkor hangsúlyozta: a gyógyturisztikai ágazatban számos probléma megoldásra vár. A szakember ezek között említette, hogy a gyógyhelyek zöme nem alakított ki olyan markáns, egyedi jelleget, amelyet a nemzetközi turisztikai piacon is jól lehetne menedzselni, kommunikálni.
– A hirdetésekben számos alkalommal előfordul, hogy a gyógyvizeket úgy reklámozzák, mint amelyek elősegítik a mozgásszervi panaszok csökkenését. Viszont én még egyetlen olyan beteget sem láttam, aki azzal fordult volna az orvosához, hogy neki fájnak a mozgásszervei. A gerincsérvet, a térdizületi kopásokat vagy a porckorongot lehet kezelni, a mozgásszerveket nem – érzékeltette Rubovszky András, hogy álláspontja szerint az általánosságban megfogalmazott kínálatra miért nem lehet hatékony kommunikációt építeni.
A szakember ugyancsak a problémák között említette azokat a kommunikációs hiányosságokat, amelyek immáron nem a marketingre vonatkoznak, hanem a látogatókkal való kapcsolattartásra. – A külföldi vendégek visszajelzései szerint sok helyen hiányzik az a nyelvtudás, beszédkészség, öltözködési és magatartáskultúra, amelyet elvárnak egy egészségügyileg színvonalas szolgáltatásokat kínáló szállodától vagy a rekreációt elősegítő gyógyfürdőtől – fogalmazott Rubovszky András.
Amint azzal a Weborvoson több alkalommal foglalkoztunk, az ország több területén gondot okoz, hogy a meglévő gyógyfürdők mellől hiányzik a gyógyszállodai háttér. Bár Szegeden a Forrás Szállóban történtek ez irányban fejlesztések, ám a közelmúltban felújított belvárosi Anna Fürdő mellől továbbra is hiányzik a kihasználtságot javítani képes gyógyszálló. Ugyanez a helyzet az Orosháza melletti Gyopárosfürdőn is, ahová a helyi önkormányzat évek óta szeretne olyan befektetőket megnyerni, akik fantáziát látnának az élményfürdőhöz és fizioterápiás központhoz kapcsolódó hotel építésében. Az önkormányzatok a Dél-Alföld más településein is felismerték a gyógyturisztikában rejlő lehetőségeket. Mórahalmon, Makón, Csongrádon, Szentesen vagy Szarvason is születtek elképzelések a szálláshelyek gyógy-idegenforgalmi célú fejlesztéséről.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!