Elkészült a Zala Megyei Kórház sürgősségi osztálya

A zalaegerszegi osztály pénteki avatásán a kórház főigazgatója, Csidei Irén elmondta: a város, a megye és az egészségügy érintett szervezeteinek szakmai és anyagi összefogásával alakították ki a régóta hiányzó osztályt. A mentővel vagy "saját lábon" érkező betegeket egy központi helyen fogadják, ahol a lehető leggyorsabban megtörténik a diagnosztizálás és a szükséges ellátás.

A főigazgató az MTI kérdésére elmondta: 56 szakdolgozó, vagyis nővér és asszisztens tevékenykedik majd az újonnan épített épületszárnyban, továbbá 25 állandó orvosra lenne szükség, amit most úgy oldanak meg, hogy 35 orvossal állapodtak meg, akik közül lesznek, akik egyes műszakokban dolgoznak csak.

Manninger Jenő (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Közgyűlés elnöke arról számolt be, hogy a 708 millió forintból megvalósított zalaegerszegi sürgősségi osztályhoz 637 millió forintos forrást biztosított az Európai Regionális Fejlesztési Alap, és több mint 70 millió forint támogatást nyújtott önrészként a megyei önkormányzat.

Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára az avatáson arról beszélt, hogy Zala megyében a három kórház - a nagykanizsai, a keszthelyi és a zalaegerszegi - összefogása jó példának számít az egész régió ellátásának szervezésében. Szólt arról is, hogy Zalában eddig mindössze 70 millió forintot használtak fel a Társadalmi Megújulás Operatív Program forrásaiból az orvosok, szakdolgozók képzésére, de arra biztatta az érintetteket, hogy pályázzanak továbbképzésekkel a hamarosan kiírandó, 13 milliárd forintos keretre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy mára a traumatológiai ellátás jelentősen megváltozott, olyan súlyos sérülteket, szívbetegeket, agyvérzést szenvedett embereket tudnak megmenteni, akiket korábban nem sikerült volna, de ehhez szervezettség, összefogás, jó infrastruktúra és szakemberek kellenek.

A sürgősségi ellátás finanszírozására kitérve azt mondta: a tárca a kormánytól feladatként kapta, hogy 2013-ra dolgozzon ki új baleset-biztosítási, foglalkozás-egészségügyi rendszert. "Azt reméljük, hogy biztosítói, munkáltatói háttér bevonásával, forrástöbblet és stabilitás biztosításával tudjuk a sürgősségi ellátást hosszú távon" finanszírozható intézménnyé tenni - fűzte hozzá.

Cserháti Péter közölte: a kórházak állami átvételével kapcsolatban megalakultak a munkacsoportok, folyamatosak a tárgyalások, és a remények szerint zökkenőmentes lesz folyamat. Januártól három hónapig egyfajta "közös gondolkodásra" lesz lehetőség arról, hogy melyik kórháznak milyen szerepe lesz az adott régióban, majd áprilisban kötnek a szerződéseket a finanszírozásra, májustól pedig már az új struktúrában folyik a szakmai munka a kórházakban.