Felmérés és oktatás - nem hiába

Véget ért az E-Harmónia regionális életmódprogram, amelynek keretében megvizsgálták a dél-dunántúliak egészségi állapotát, életmódját, táplálkozási szokásait, valamint fizikai aktivitását. A kétéves projektben dietetikusok, gyógytornászok és szociológusok vettek részt. A program oktató szakaszának pozitív hatása már érezhető, javultak a táplálkozási szokások és csökkent az átlagos testtömeg index a régióban – derült ki a kontrollmérésből. Egyre többen törekednek az energiaegyensúly megtartására, aminek a kiegyensúlyozott táplálkozáson kívül a másik pillére a rendszeres testmozgás. A mozgásszegény életmód mindössze 10%-os visszaszorításával akár évi 9,1 millió forintot lehetne megspórolni – hangzott el a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán tartott záró konferencián.

A táplálkozási szokások változásának köszönhetően a legjelentősebb eredményt az átlag testtömeg index (BMI) csökkenése jelentette, amivel megnőtt azok száma, akiknek a testtömege a normál tartományba tartozik. Ez különösen a nők tekintetében figyelhető meg, akik sokkal fogékonyabbak voltak a változtatásra. Az élelmiszerfogyasztásban mérséklődött a zsírosabb sertéshúsok aránya. A teljes kiőrlésű pékárukat is többen illesztették be az étrendjükbe, a nápolyi, kekszféleségek, cukorkák napi többszöri fogyasztása pedig csökkent, viszont egyre gyakrabban isznak vizet és fogyasztanak gyümölcsöt a dél-dunántúliak - foglalták össze az ere3dményeket a program közleményében.

Az OTÁP közelmúltban közreadott adataiból az derült ki, hogy a felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos. Így nem meglepő, hogy a regionális kutatás során kitöltött háromnapos étrendi naplók elemzéséből is az látszik, hogy tavaly még a programban részt vett két megyében élő felnőttek és gyermekek is több energiát vittek be a táplálkozással. Az oktató szakaszt követő második mérés alkalmával viszont már az energiabevitel mérséklése figyelhető meg, csökkent a hozzáadott cukor- és zsírfogyasztás. A másik fontos változás az energiabevitel napi eloszlását érintette. Szerencsére most már mind többen fordítanak nagyobb figyelmet a reggelire és a délelőtti étkezésekre ebben a régióban.

A programban a másik hangsúlyos elem a fizikai aktivitás felmérése volt. Ez azért is lényeges, mert a megfelelő, rendszeres testmozgásnak az egészséges testtömeg megtartásában, az egészségmegőrzésben, illetve a betegségek megelőzésében hatalmas jelentősége van. A kutatás során azt tapasztalták, hogy a dél-dunántúli lakosság 60 %-a túlsúlyos, ami megfelel az országos átlagnak. A legaktívabb csoportnak a 30-49 év közötti korosztály bizonyult. Így az életkoroknak megfelelő oktató kisfilmeket készítettek, amelyekben mozgástanácsokkal segítették a lakosságot, ismertették a divatos mozgásformák előnyeit és hátrányait.

Az ülő életmód világszerte elterjedt. Az elmúlt 30 évben a túlsúlyosok száma a duplájára nőtt. A legnagyobb problémát mégis a gyermekkori elhízás jelenti, hiszen a túlsúlyos gyermekek 60%-a felnőtt korában is túlsúlyos marad, ami jelentősen megnöveli a további megbetegedések kockázatát.

Több millió forint kiadással jár évente a mozgásszegény életmód, hiszen a fizikailag inaktív emberek gyakrabban betegednek meg, kiesnek a munkából, ami komoly költséget ró az államra. Egy, a Sport Szakállamtitkárság felkérésére végzett kutatásban a fizikai inaktivitás költségeit is vizsgálták . Azt állapították meg, hogy az inaktivitás 10 %-os csökkentésével 1 év alatt közel 9,1 millió forintot takaríthat meg az állam.

Magyarországon 2010-ben még a felnőtt lakosság 77 %-a volt inaktív, ez 2014-re jelentős mértékben javult (61%-ra csökkent ez az arány). Ennek köszönhetően négy év alatt a fizikai inaktivitásból származó egészségügyi- és táppénzterhek is mérhetően csökkentek. Fontos azonban megjegyezni, hogy még a javuló tendencia ellenére sem érjük el az európai uniós átlagot a mozgásszegény életmód visszaszorításában.