• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Génkutatás az örökletes betegségek feltérképezésére

Regionális hírek Forrás: Magyar Nemzet

Ma már egyszerre tízezernél is több gén működését képesek vizsgálni.

Fésűs László
A géntérkép a kutatás fő iránya, annak vizsgálata, milyen nanotechnológiával előállítható molekulákkal lehet az egyes betegségeket kezelni – mondja el Fésűs László biokémikus, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOECÖ) elnöke. Az egyetem tudományos üléssel és mellszobrának felavatásával emlékezik a magyar biokémia egyik legnagyobb alakjára, Tankó Bélára, a magyarországi nukleinsav-kutatások elindítójára, a debreceni biokémiai intézet alapítójára.

Az interjúban Fésűs László biokémikus elmondja, most a DNS-, illetve génkutatások fejlődésének eredményeként ott tartanak, hogy egyszerre tízezernél is több gén működését képesek vizsgálni, és módjuk nyílik az örökletes állomány komplex tanulmányozására, az örökletes betegségek feltérképezésére, diagnosztizálására. A kutatás-fejlesztés keretét a tavaly 1,7 milliárd forintos állami támogatással létrehozott komplex tudományos bázis, a Genomnanotech néven jegyzett tudásközpont adja. A kutatás fő iránya a géntérkép vizsgálata, illetve annak kutatása, milyen nanotechnológiával előállítható molekulákkal lehet kezelni az egyes betegségeket. A kutatások a népbetegségek, így a rák, a cukor-, a szív- és az érrendszeri betegségek, illetve a légzőszervek, a fogak és a mozgásszervek megbetegedéseit egyaránt érintik. A cél az, hogy kizárólag a beteg sejtek befolyásolására alkalmas készítményeket állítsanak elő, amelyek csak a meghatározott területen hatnak, és nem mérgezik az egész szervezetet.