• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hőhullám helyett rák, agyvérzés, infarktus

Egészségmagazin Forrás: Scrip

A három fő rizikófaktort tekintve nem határozható meg pontosan, meddig tarthat a „még biztonságos" hormonpótló terápia.

Egy a francia gyógyszer-regulációs kormányhivatal (ASSAPS) megrendelésére készült vizsgálat szerint ki kellene terjeszteni a hormonpótlásos terápiával (a HRT-vel) kapcsolatos kutatásokat, kiderítendő, hogy vajon a menopauzális tünetek gyógyszerekkel, vagy más módon kezelhetők eredményesebben - adta hírül a Scrip.


A kutatást 2004-ben, epidemiológusok és biostatisztikusok végezték, a munkájukról készült jelentést nemrégiben adták ki. Az ASSAPS ezek után is azt az álláspontot képviseli, hogy a változó korban lévő nőket a lehető legkisebb HRT-dózisokkal kell kezelni – a lehetséges legrövidebb ideig.


A jelentés a 2000-2002-közti időszakot tekintetbe véve 3-6 százalékra teszi azoknak a francia nőknek az arányát, akiknek mellrák-megbetegedése kapcsolatba hozható HRT-vel, a szerzők azonban arra is utalnak, hogy a feltételezés statisztikai elemzéseken, nem pedig klinikai megfigyeléseken alapul. Lehetetlen megállapítani, így a beszámoló, hogy egy adott rákos megbetegedést HRT vagy egyéb ok váltott-e ki.


A kutatók szerint a vizsgált populációban HRT okozhatta a myocardialis infarktusok 2-6, illetve az agyvérzések 6,5-13,5 százalékát. Megállapítják: a három fő rizikófaktort tekintve nem határozható meg pontosan, meddig tarthat a „még biztonságos" hormonpótló terápia.


Három tárgyban van szükség további kutatásokra, szögezik le a szerzők:

• külön kockázat-előny elemzéseket kell végezni (a HRT-vel kapcsolatban) azoknál a nőknél, akik hőhullámoktól szenvednek, illetve akik csontritkulás veszélyének vannak kitéve, meg kell állapítani, miként változik a rizikóprofil a kezelés véget értével;

• kockázat-előny elemzést kell végezni a hőhullámok alternatív, például fito-ösztrogénnel történő kezelését illetően;

• kockázat-előny elemzést kell végezni a menopauzális hormon-, különösen a progeszteron-terápiával kapcsolatban.

A jelentés javasolja, hogy hivatalos támogatást kapjon egy kutatócsoport, amely a mellrák-kockázat és különböző HRT-típusok összefüggését vizsgálta, indítványozza továbbá egy összeurópai kutatás beindítását – különösen azokban az országokban, amelyekben mikronizált progeszteront alkalmaznak. A szerzők szorgalmazzák, hogy Angliához hasonlóan Franciaországban is végezzenek el egy, az angol Million Women Studyhoz hasonló felmérést. (Ennek során több, mint egymillió ötven évesnél idősebb nő egészségi állapotát regisztrálták.)