Idén már nem lesz új elnök Pécsett

Akár hónapokra is szükség lehet ahhoz, hogy a közelmúltban a pécsi orvostudományi centrum éléről saját elhatározás alapján távozó elnök utódját a szenátus megválassza, ezért az idén már valószínűleg nem iktatják be az új vezetőt. Mint az ismeretes: a nemzetköti hírű kutató-genetikus, Kosztolányi György professzor, egyetemi tanár még novemberben tájékoztatta az egyetem vezetését, hogy távozni kíván elnöki posztjáról.

A professzort - lemondását követően - lapunk többször is kereste, ám nem sikerült megkérdeznünk őt távozásának konkrét okairól. Annyi azonban bizonyos – melyet háttérinformációk megerősítenek -,  hogy a hivatali posztról való távozásában közrejátszhatott az a több milliárd forintra rugó deficit, amivel a PTE folyamatosan küszködik, s melynek jelentős részét az orvoskarhoz tartozó, pénzügyi egyensúlyukat elveszített klinikák okozzák. A jelenlegi adósságállomány pedig jövőre sem ad okot derűlátásra, sőt az egyetem csődbiztosa 2006-ra már komoly strukturális változtatásokat, illetve további szigorításokat helyezett kilátásba.

Az új centrumelnök megválasztása nem egyszerű, és nem is gyors feladat, ezért – információink szerint – már csak jövőre lehetséges a beiktatás. Az átmeneti időszakban dr. Sümegi Balázs, az orvos kar dékánja és Kovács L. Gábor az egészségügyi főiskola igazgatója látják el az elnöki teendőket.

A pénzügyi helyzet valóban nyomasztó a Pécsi Tudományegyetemen: az egyébként is nehéz financiális gondokat tovább növeli például, hogy a szívcentrum évekkel ezelőtti beruzásából származó adósság törlesztését az idén is a pécsi egyetemnek kellett fizetnie, pedig a hitel átvállalását az akkori kormány garantálta. Érdemes azonban megjegyezni: működését tekintve viszont éppen a szívgyógyászati klinika nyereséges, ezt a tényt korábban Kosztolányi György professzor is megerősített portálunknak.

A gondokat tetézi, hogy az egyetem deficitje havonta mintegy 25-30 millió forinttal növekszik. Ezért lesz szükség a jövő év elején a határozott struktúraváltásra, amely legalább lehetőséget teremthet arra, hogy a jobb sorsra érdemes, nagy múltú intézmény némileg pénzügyi egyensúlyba kerülhessen.