Keringési problémák osztják a halált

Nógrád lakossága az elmúlt 25 évben 20 ezerrel, vagyis csaknem 10%-kal csökkent, a lakosság átlagéletkora pedig egyre növekszik, vagyis fogy és öregszik a megye. Az itt élők életkilátásait többek közt a nagy munkanélküliség, és a szociális nehézségek befolyásolják, s okoznak gyakran egészségügyi problémákat. Ezt látszik alátámasztani, hogy férfiak, sőt nők közül is sokan halnak meg az alkoholizmusra visszavezethető májzsugorban. Nógrád megyében a nők általában 76 évet élnek meg, a férfiaknak azonban nagy átlagban csak 67 évre van kilátása, s ez lényegesen rosszabb, mint az Európai Unió nyugati országaiban mért átlag.

Mindezekkel dr. Hajdú Katalin, Nógrád megye tiszti főorvosa illusztrálta a Palócföldön élők egészségi állapotát a salgótarjáni városi egészségnapon. Az ÁNTSZ igazgatója azt is közölte, hogy a keringési és a daganatos megbetegedések aránya itt 3-4,5 szöröse az unió átlagának, s többnyire ez áll a halálozási okok mögött is. A keringési problémákból eredő halál-ok mintegy ötven százalék, daganatos problémát a halálesetek 25%-ában diagnosztizálnak.

Egészségkultúránk fejlesztésével, a szűrővizsgálatokon való megjelenéssel, több mozgással, valamint táplálkozási szokásaink alakításával a tisztiorvos szerint lehetne javítani egészségi állapotunkon. A szűrővizsgálatokkal kapcsolatban a főorvos asszony elmondta, hogy a mammográfiai szűrésben jelentős eredményeket értek el, a részvétel 80%-os, amihez nyilvánvalóan hozzájárult a háziorvosok felvilágosító munkája is – jegyezte meg Hajdú Katalin.

Eredményeket azonban csak úgy lehet elérni – tette hozzá, ha már fiatal korban több figyelmet szentelnek az egészségmegőrzésre. Éppen ezért  nógrádi egészségügyi szakemberek a napokban ketdeményezték a szaktárcánál az egészségtan oktatásának ismételt bevezetését. A Nemzeti Rákellenes Program társadalmi vitájában javasolták Nógrád megyében: kormányzati szabályozással érjék el, hogy az egészségtelen élelmiszerek legyenek drágábbak az egészségeseknél, az iskolabüfékben pedig elsősorban ez utóbbiakat árusítsák. A minisztériumba eljuttatott javaslatok szerint az egészségügyi dolgozók egészségtudatosabb életmódjának példája, vagy a testnevelés osztályzásának mellőzése szintén javíthatna a helyzeten.

Ez utóbbi javaslattal azonban sokan – többek közt e cikk szerzője - nem értenek egyet. Ezt ugyanis a gyerekek közül sokan felhívásnak tekintenék a lógásra, az országot pedig ezáltal egyszerűen felmentenék testnevelésből. Pedagógusok szerint az érdemjeggyel nem csupán büntetni, hanem motiválni is lehet, a kevésbé jó adottságú, de igyekvő diák akár jelest is kaphatna. Egyébként a testnevelésjegy eltörlésére vonatkozóan az oktatási minisztériumban tavaly már született rendelet(tervezet), ezt a közfelháborodás miatt vissza is vonta a miniszter.