Túl kevés aktív ágy maradt a gyulai tüdőkórházban, ezért azt összevonják a megyei intézménnyel.
![]() |
A gyulai kórház |
A döntést azzal indokolták, hogy az új finanszírozási szerződés a megyei Pándy Kálmán Kórháznak és az eddig attól függetlenül működött tüdőkórháznak mintegy 900 millió forintos hiányt okozott, s számításaik szerint ez az összeg azonnali intézkedések nélkül havonta további 100 millió forinttal növekedne. – Az aktív ágyszámok drasztikus leépítésével a kormány kíméletlenül megfojtotta a tüdőkórházat – fogalmazott Domokos László, megjegyezve: az önkormányzat hónapok óta folyamatosan több fórumon is jelezte a kormányzatnak, hogy a nagyarányú ágyszámcsökkenést belső átszervezésekkel nem tudják kompenzálni. Noha az intézményben az összes ágyszám lényegében változatlan marad, az aktív ágyak mennyiségét hatvan százalékkal, 49-re csökkentették, emellé társul 150 krónikus és rehabilitációs ágy.
Portálunknak korábban adott interjújában Perjési Klára, Gyula – orvos végzettségű – szocialista polgármestere is felvetette, hogy meg kell vizsgálni azt, az új körülmények között maradhat-e önálló a tüdőkórház. A politikus akkor úgy fogalmazott: sajnálja az aktív ágyszámok jelentős csökkentését, de „nem szabad tovább az ágyszámok bűvöletében élni."
Vincze Árpád, a tüdőkórház főigazgatója még február elején nyílt levélben fordult az egészségügyi miniszterhez, s ebben kifejtette, hogy „a tervezett intézkedések, a tüdőgyógyászati szakma és az alapításának centenáriumára készülő egészségügyi intézmény halálos ítéletét jelentik Békés megyében." A főigazgató korábban a Weborvosnak azt mondta: az ÁNTSz döntése értelmében az orosházi és a mezőkovácsházi körzetet ugyan átsorolták a Szeged melletti Deszken működő tüdőkórházhoz, ezzel ugyanakkor csak 25 százalékkal csökkent az ellátandó betegek száma, az aktív kapacitás visszaesése pedig ennél jóval nagyobb arányú. Az intézményvezető szerint ennek már rövidtávon is az lesz a következménye, hogy a súlyos betegek esetében is várólistát kell bevezetni.
A fenntartó februárban rendkívüli közgyűlésen kinyilvánította, hogy legalább 105 aktív ágyra volna szükség ahhoz, hogy a kórház működőképességét biztosítani lehessen, máskülönben az intézmény fenntarthatatlanná válik. A két gyulai kórház végül március végén az ország más intézményeihez hasonlóan aláírta az OEP-pel az új finanszírozási szerződést, ám leszögezték: a Fővárosi Bíróságon megtámadják a miniszteri határozatokat. A szerződéshez csatolt záradékban pedig megjegyezték: az aktív ellátás kapacitásának lecsökkentése mellett sem a járó-, sem a krónikus betegellátás növelése nem történt meg a Pándy Kálmán Kórház esetében annak ellenére, hogy az intézmény súlyponti kórház.
Az ágyszámokról szóló végleges döntés ismeretében több alternatívát is kidolgoztak, ám végül nem láttak más megoldást, mint a két kórház összevonását. A megyei elnök tájékoztatása szerint a hiány a gazdasági és szakmai integrációval sem szűnik meg, de legalább a kritikus, a betegellátást veszélyeztető érték alá csökken. Hozzátette: adott körülmények között a legjobb ellátást csak ezzel a lépéssel tudják biztosítani a betegek számára.