Melegszik az idő? Tartsa vissza lélegzetét!

Ez év április 6.-án azonban az Egyesült Nemzetek ezzel foglalkozó nemzetközi bizottsága, a „Panel on Climate Change" (IPCC) részletes jelentést hozott nyilvánosságra a klímaváltozás esélyeiről. Földünk az értékelt adatok szerint egyértelműen melegszik és már a februárban leírt szöveg is arról szólt: „igen valószínű", hogy ez jórészt emberi tevékenység következménye.

Camille Parmesan professzor (Univ. of Texas, USA) 2003-ban egyik tanulmányában közölte, hogy a globális fölmelegedés miatt a Földet benépesítő fajoknak már a fele változtatott a viselkedésén, illetve igyekszik fölkészülni az új helyzetre. Más kutatók azt észlelték, hogy a víz melegedése következtében a koralloknak mintegy 26 százaléka elpusztult, és ha a tenger hőmérséklete még egy fokkal növekszik, a többi is veszélybe kerül, a halakkal és az ebből élő világrészek turizmusával együtt.

A kedvezőtlen változások kiváltképp erősen érvényesülnek a pólusokon, de az egész világban a mezőgazdaság helyzete jelentősen változik: a meleg és a szárazság sokfelé rontja a termés-lehetőségeket, miközben a legkülönbözőbb növényi kártevők szaporodása megnövekszik. Sokkal gyakoribbak lesznek a végletes, gyors időjárás-változások, amik a növényzetnek és a mezőgazdaságból élőknek egyaránt szenvedést és kárt okoznak, de a könyörtelen időjárási frontok a városlakókat sem kímélik.

A politikusok és a környezet szennyezésében nagy szerepet játszó ipari vezetők igyekeznek kitérni a környezetvédők támadásai elől és késleltetni azokat a változtatásokat – a levegő szennyezésének csökkentését, radikális közlekedési átalakítást stb. – melyek fékezhetnék a súlyos következményekkel járó eseménysort. Most egy tudományos szaklapban olyan tanulmány jelent meg, ami megoldást ajánl a világkatasztrófa elkerülésére.

Az angliai Bristol kutatói – D.M.Steer, H.M. Birch, A.J. Impey – dolgozata szerint a klímaváltozás kivédésére az egész emberiséget kell mozgósítani. Egy átlagos ember naponta 24.000 alkalommal vesz levegőt, ezen idő alatt mintegy 800 g. széndioxidot fúj ki a légtérbe. Egy év alatt valamennyien 290 kilónyi széndioxidot töltünk az atmoszférába, csak azzal, hogy légzünk. Szorozzuk meg ezt a Föld népességének számával – kb. 6.5 milliárd – és máris itt az eredmény: kb. 1.88 gigatonna széndioxid.

Ha mindannyian kevesebbet lélegeznénk – mondjuk minden harmadik lélegzetvételünket kihagynánk -, a Föld légterébe jutó széndioxid mennyiséget 0.63 gigatonnával csökkentenénk. Ez a 0.63 gigatonnával kevesebb CO2 olyan kedvező változásokat jelent, amivel akkora földterületet megóvnánk, mint Wales, vagy 192 tonna szemetet reciklálnánk, ahelyett, hogy kidobjuk.

Mindehhez manapság a szívgyógyászok és a közegészségügy orvosai azt javasolják, hogy hetenként legalább öt alkalommal napi fél órát mozogjunk, mert azzal a szív- és érbetegségek kialakulásának a valószínűsége jelentősen csökkenthető. Az angol kutatók azt is kiszámolták, hogy ha ezt a tanácsot megfogadjuk, évi 1.3 kilóval több széndioxidot fújunk a levegőbe. Ha a világon mindenki ezt tenné, az évi 14 millió tonna CO2-többlet volna. Ehhez még azt is hozzá kellene számolni, hogy dinamikus fizikai terhelés közben anyagcserénk is növekszik, ezért még a nyugalminál is több széndioxidot lehelünk magunk elé.

Planétánk megóvására a leghatékonyabb tehát az lenne, ha semmit sem tennénk. A kutatók idealizált világában minden földlakó csak nyugodtan ülne, lehetőleg lassan és keveset lélegezne, ezáltal a széndioxid kibocsájtását minimalizálhatnánk. Persze, az is igaz, hogy ha rohannánk, azzal is kevesebb CO2 jutna a légkörbe, mint ha autóba ülünk…

(Null Hypothesis: the Journal of Unlikely Science, 2007. March)