A gazdaságosabb működés és a költségmegtakarítás reményében társulna a két kórház.
A Békéscsabai városi és a gyulai, megyei fenntartású Pándy Kálmán Kórház integrációját a földrajzi közelség is indokolja, hiszen csupán 13 kilométerre van egymástól a két intézmény. A megye ellátási területéhez tartozó 400 ezer lakos 37 százalékát a városi, 39 százalékát pedig a megyei kórház látja el. A két intézmény között a betegvándorlás kölcsönös, egymás ellátási területéről mintegy 2000 beteget fogadnak. Bár már öt évvel ezelőtt is felmerült az integráció ötlete, akkor azt a tulajdonosi viszonyokból eredő nehézségek miatt elvetették, a mai gazdasági kényszerhelyzetben azonban úgy tűnik, nem halogatható tovább az egyesülés.
Két Békés megyei kórház fúziós terveiről dr. Becsei László, a békéscsabai Réthy Pál Kórház főigazgató főorvosa számolt be az IME X. kontrolling konferenciáján.
A tervek szerint a két kórház egyenlő felekként fuzionálnának a kölcsönös minőségjavítási, gazdasági előnyök érdekében, s emellett a betegek is jobban járnának, hiszen több eszköz, diagnosztikai eljárás és orvos állna a gyógyulásuk szolgálatában. Az egyesülés jogi formája egyelőre tisztázatlan, de ezt erős jogi korlátok is kötik.
A gyulai kórház fekvőbeteg-kapacitásai nagyobbak, a városi kórházénak közel háromszorosát teszik ki. Ezt a túlsúlyt azok az osztályok adják, amelyek csak a megyei kórházban vannak, ugyanakkor a szakmák jelentős párhuzamosságot is mutatnak. Az alapszakmákban jellemzően kiegyenlítettek a kapacitások, viszont a gyulai kórházban alacsonyabb az aktív ágyak aránya. Ortopédiai ellátás csak a békéscsabai intézményben van, az intenzív és sürgősségi ellátásban ott magasabbak az ágyszámok, szemészeti osztályán viszont csak egynapos sebészeti ellátást biztosít.
A közös szakmai vezetés a fúzió esetén mindenképpen alapkövetelmény lenne, tehát a szakmákat egységesítenék az egyik kórház szervezetén belül, de ez nem zárná ki azt, hogy közös osztályvezetéssel eltérő telephelyen működjenek az osztályok. A járóbeteg-ellátásban viszont megmaradhatnának a párhuzamosan működő szakrendelések.
Egy helyre koncentrálnák az ellátást a diagnosztika területén, a műtők közös hasznosításával növelhetnék azok kihasználtságát. A műszaki, logisztikai háttértevékenységeket szintén összevonnák, azokat a megyei kórház el tudná látni.
Az együttműködés lehetőségeit egyelőre csak a két kórház menedzsmentje vizsgálta meg, erről tulajdonosi döntés egyelőre nem született. A felmérés eredménye azt támasztotta alá, hogy a fúzió optimálisabb betegutakat, zökkenőmentes ellátást biztosítana, közgazdaságilag pedig hatékonyabb működést tesz lehetővé.
Bár a két kórház között eddig is volt együttműködés, az integrációval ez még szorosabbá válhatna. A fúziót az is indokolná, hogy a 2007-es megszorítások érzékenyen érintették mindkét kórházat, csökkentek az ágyszámok, a kapacitás és a humán erőforrások is. Ez házon belül is a megszorítások tárházát nyitotta meg: kevesebb beteget láttak el, racionalizálták az energiafelhasználást, ám ennek ellenére tartalékaik kimerültek. A 27,5 milliárdos konszolidáció némi segítséget jelent, ám ez az összes intézményi adósságát tekintve csak a hiány felét fedezi majd. A főigazgató szerint amíg a struktúraátalakítás jótékony hatásait nem érzi meg az ágazat, addig a helyzet nem fog változni.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!