A nyolcadikosok 9, a gimnazisták 7, a szakiskolások pedig 20 százaléka fogyasztott orvosi előírás nélkül nyugtatót, altatót.
 |
A 750 általános és középiskolás, valamint 100 főiskolás, egyetemista kaposvári diák – köztük több vidéki, kollégista és bejáró – 2005 júniusában, védőnők segítségével adott önkéntes és anonim választ a 119 kérdést tartalmazó kérdőívre. A minta – az érettségizők nélkül is– évfolyam és iskolatípus szerint, teljes egészében reprezentálja a kaposvári ifjúságot – tudtuk meg Jakodáné Jendrek Zsuzsától, Kaposvár Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának elnökétől, akit ugyancsak megdöbbentett az érintettség kimagasló aránya. Elmondta: a kutatási program eredményei alapjául szolgáltak a kábítószer probléma széles társadalmi összefogással történő visszaszorítása érdekében kialakított és a KEF által 2012-ig felvállalt városi drogstratégiának is.
A program rávilágított: a plázakultúra elsősorban a legfiatalabb, általános iskolás korosztály szabadidős programjának vált meghatározó részévé, de kedvelt szórakozóhelynek bizonyultak a megkérdezettek körében a városi kocsmák, sörözők is. Ugyancsak az általános és a középiskolás korosztály véli úgy, hogy a legutóbhi, 2002-es felmérés óta romlott a családjuk anyagi helyzete, míg a főiskolások, egyetemisták javulást érzékeltek. A borús hangulat a 16-17 éveseket jellemzi leginkább.
Ezek után nem meglepő, hogy a játéktermek, kocsmák sűrűjében szocializálódó legfiatalabb korosztály körében az utóbbi 3 évben megháromszorozódott a rendszeresen dohányzók száma. Az alkalmi füstölgőké viszont ugyanennyivel csökkent. A középiskolások közül a szakmunkásképzőben tanulók között a legmagasabb, 40 százalék a rendszeresen dohányzók aránya, s a vizsgáltaknak csak a 25 százaléka nem próbálta még ki a nikotin rudacskát.
Figyelemre méltó a pszichoaktív szerek tanulást befolyásoló negatív hatása is; a rendszeres dohányosok, s alkoholfogyasztók tanulmányi átlaga alig haladja meg a közepest, míg az egyáltalán nem dohányzóké 3, 94 átlagot mutat. A szülők 15 százaléka tudja, de nem engedi, 30 (!) százaléka azonban tudja és engedi is, hogy gyermeke dohányozzon.
A tanulóknak mindössze a 2 százaléka él dohányfüst-mentes környezetben.
Csökkenő értelem - növekvő testtömeg
Hazánkban a legelterjedtebb pszichoaktív szer az alkohol. A kaposvári fiatalok hét százaléka pedig valahányszor iszik, be is rúg. Szomorú, de az utóbbi 3 évben az italozáskor lerészegedők aránya 3 százalékponttal nőtt, ugyanakkor azoké, akik soha nem rúgnak be, 9 százalékponttal csökkent. A mérések szerint az életkor előrehaladtával nő az alkohol prevalencia értéke: a 18 éven felülieknél 39, a 16 éven aluliaknál 20 százalékka. A lerészegedők között kétszer annyi a fiú, mint a lány.
Bár a koffein tartalmú - kávé, tea, kóla – italokat, drogokat nem sorolják a klasszikus egészségkárosító szerek közé, túlzott fogyasztásuk szenvedéllyé válhat, s gyengíthati a szervezetet. A kaposvári fiataloknál az életkor előrehaladtával jelentősen nő a kávéfogyasztók aránya. Több, mint 10 alkalommal kávézott a hetedikes általános iskolások 14 százaléka, míg a főiskolásoknak már a 62 százaléka – többen közülük a kollégisták – fogyasztja rendszersen a koffein-levest. Szerencsére a dohányzás és a kávéfogyasztás együttes – érszűkítő illetve tágító – hatása kiegyenlítődik, hiszen a dohányzók fele kávézik is.
Az egyre kedveltebb energiaialokat is jobbára a fiúk és a vagyonosabb családok gyermekei fogyasztják.
Az ugyancsak legális és az ifjúság számára is hozzáférhető drogok közé sorolt, izomnövelő anabolikus szteroidokat a kaposvári tanulók 9 százaléka próbálta már ki. A fogyasztásuk havi prevalenciája a 11. osztályig folyamatosan, kis mértékben növekszik, majd a 13. osztályban hirtelen megnő és tetőzik. A szakiskolások között kétszer annyian alkalmazzák, mint a többi iskolatípusban. A szerfogyasztás prevalencia értéke a 16-17 éves, gyenge tanulmányi eredményt elért középiskolásoknál a legmagasabb.
Elfogadva és elítélve
A kaposvári tanulók 12 százaléka – többségében lányok - vallotta be, hogy szedett már orvosi utasítás nélkül altató vagy nyugtató hatású gyógyszert. A végzős általános iskolások 9, a gimnazisták 7, a szakiskolások pedig már a 20 százaléka fogyasztott orvosi előírás nélkül nyugtatót, altatót.
Ugyancsak a szakiskolások – s közöttük a lányok - érintettsége a legmagasabb az alkohol és a gyógyszer együttes fogyasztásánál, de már a 7. évfolyamon is 6 százalékos érintettséget regisztráltak. A következmények nem elhanyagolhatók, hiszen a gyógyszer és az alkohol egymást erősító hatása az egészségkárosodáson túl, az illegális drogokhoz hasonlóan, hozzászokáshoz, leépüléshez vezet.
A legális drogok közül az alkoholfogyasztásnak a legnagyobb, 93 az életprevalenciája, (ez azoknak az aránya, akik életükben legalább egyszer kipróbálták az adott szert ). Ezt követi a kávé 81 és a dohányzás kipróbálása 69 százalékkal. Az energia italnál 70, a gyógyszer és alkohol együttes fogyasztásánál 18, míg a visszaélésnél és a szetrioidoknál 10-12 százalék az arány.
Az összegzésnél kiderült: a tapasztalatok ellenére a fiatalok 53 százaléka a kábítószereket sokkal veszélyesebbnek tartja a legális drogoknál. Ezzel szemben, 47 százalékuk megengedő állásponton van mondván: az illegális drogok kevésbé veszélyesek, s már Kaposváron is a társadalom szerves részévé váltak. Szerintük, a fogyasztásuk sem feltétlenül külső szereplőn múlik.
- A rendszerváltó társadalom új értékeit sokan nem tudják követni, anómiás tüneteket produkálnak, melyek deviáns viselkedést – alkoholizmust, kábítószer-fogyasztást eredményezhetnek, de megnőtt a depressziós, a szorongásos és a neurotikus tünetegyüttesek előfordulása is. A célzott szakkutatás nyújtotta reális helyzetkép ismeretében, széleskörű összefogással, intervenciós projekteket, új szolgáltatásokat indíthatunk a drog- probléma kezelésére – hangsúlyozta Jakodáné Jendrek Zsuzsa.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!