Leprásokra bukkantak Szegeden

Képünk illusztráció

Pánikra azért nincs ok: a halottak körülbelül ezerháromszáz évvel ezelőtt vesztették életüket. A tetemekre a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei egy avarkori sír feltárása nyomán bukkantak rá. Amint Szalontai Csabától, a feltárást vezető egyik régésztől megtudtuk, a kiskondorozsmai temetőt még az M5-ös autópálya építésének kezdetekor, két évvel ezelőtt tárták fel a régészek, ám akkor még nem sejtették azt, hogy tudományos szenzációra bukkantak. Ez mostanra derült ki, mivel egy londoni laboratóriumban elvégzett vizsgálatok igazolták a Szegedi Tudományegyetem Élettani Tanszékének feltételezéseit: a halottak egy része leprában hunyt el.

Szalontai Csaba azt mondta: ez bizonyíték arra, hogy a lepra már a 600-700-as években is jelen volt a Kárpát-medencében – mindeddig ugyanis úgy gondolták, hogy a kór csak a tizedik század környékén jelent meg ezen a területen. A feltételezések és a sírban talált pénzérmék tanúsága szerint az elhunytak bizánci városokban üzleteltek, onnan hozták magukkal a betegséget. A jó állapotban fennmaradt koponyákon jól láthatóak a lepra okozta sorvadási tünetek – a területen feltárt kilencvenhárom sírban összesen három olyan koponyát találtak, amelyeken kimutathatók a jellegzetes elváltozások.

Amint arról korábban a Weborvoson írtunk, a francia Pasteur Intézet kutatói szerint a leprának Nyugat-Afrika vagy a Közel-Kelet volt a bölcsője, onnan a népcsoportok vándorlásával és a kereskedelem révén terjedt át más vidékekre. A lepra a betegek bőrét és idegrendszerét támadja meg, testszerte fekélyesedést, súlyos torzulásokat vált ki, fogyatékosságot okoz. A kór ma már gyógyítható, ennek ellenére a Föld egyes részein máig százezrek szenvednek a betegségben. A WHO adatai szerint 2003-ban például mintegy félmillió új megbetegedést regisztráltak, a betegek jelentős része Dél-Amerikai országokban él.