Milliárdok képzésre a vidéki egyetemeknek

Hárommilliárd forintot költhet a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontja az élettudományi oktatás korszerűsítésére, képzőhelyeik nemzetközi versenyképességének erősítésére a következő másfél évben - közölte a pécsi egyetem pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint az együttműködés olyan szervezet- és képzésfejlesztési intézkedéseket foglal magában, amelyekkel a képzés alkalmazkodik a munkaerő-piaci igényekhez, a társadalmi és szakmai elvárásokhoz, továbbá elősegíti az orvosképzés nemzetközi piaci pozíciójának megerősödését.

A száz százalékban európai uniós pályázati támogatásból finanszírozott projekt keretében képzési programot és tananyagokat állítanak össze, bővítik a képzési kínálatot, erősítik a kutatóhelyi gyakorlati képzést, megkönnyítik az átjárhatóságot az intézmények között, optimalizálják a kutatási tevékenységeket, kapacitásokat és a leendő munkaadókat is bevonják a hallgatók felkészítésébe.

Az érintett felsőoktatási intézmények emellett erősítik regionális és nemzetközi kapcsolataikat, konferenciákat, fórumokat szerveznek, népszerűsítik az idegen nyelvű képzéseket, bővítik a külföldi hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokat, támogatják a külföldiek képzésébe bekapcsolódó oktatók nyelvtudásának elmélyítését és a hátrányos helyzetű hallgatókat segítő mentori rendszer létrehozását is.

A Pécsi Tudományegyetem kiemelte: az egészségipar fejlesztése meghatározó jelentőségű a versenyképesség és a nemzetgazdasági teljesítmény szempontjából. "A társadalom értékteremtő képességét döntően az emberi erőforrás állapota befolyásolja. Az egészség és a gazdaság kapcsolatát vizsgáló tanulmányok szerint az egészségi állapot javulása 30-40 százalékkal is hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez" - írták.

Hozzátették: az ország humán erőforrásának fenntartása és fejlesztése az egészségügytől és az oktatási rendszertől függ, e két terület összekapcsolódik az orvosi és egészségtudományi képzésben.

Az elmúlt évtizedekben átalakult a gyógyítás környezete, ezen belül megváltoztak a betegellátás körülményei is, a jelenlegi orvos- és egészségtudományi képzésnek meg kell felelnie mind a társadalom, mind a szakma elvárásainak - hangsúlyozták.

Az alapképzés keretében a hallgatókat fel kell készíteni arra a munkára, amely alkalmassá teszi őket az alapellátási csapat munkájában való magas szintű közreműködésre, kiemelten az egészségi állapotfelmérés elvégzésére - tették hozzá.

Gazdasági elemzések kimutatták, hogy a magyar felsőoktatás egyetlen számottevő "exportágazata" jelenleg az egészségügyi képzések területe. Különösen az orvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzésben vannak meg azok a lehetőségek, amelyek kiaknázásával a nemzetgazdaság jelentős többletbevételekhez juthat - áll a közleményben.

Hozzáfűzték: a képzési színvonal növekedése nemcsak a külföldi hallgatók számának emelkedését, hanem a nemzetközi oktatási-kutatási kapcsolatok erősítését is eredményezheti.