Milliárdos fejlesztések és működési deficit

Amerre jár az ember a Dél-Dunántúlon, szinte minden jelentős kórház, klinika éppen most kezdődő, folyamatban lévő, vagy már befejezés előtt álló rekonstrukciós építkezések helyszíne. Így újult meg a Baranya megyei kórház legutóbb elkészült épülete, amely - a fotocellás bejáratú portállal, kórházi információs pulttal, illetve a kórtermekkel - már valóban a XXI. század elvárásaihoz igazodó, szolgáltató egészségügy képét vetíti előre. De építkeznek az egyetem onkológiai centrumának közelében is, ahol a régió legkorszerűbb onkoterápiás bunkere készül. Ezek a nagy léptékű, egyenként is több százmilliós fejlesztések egyáltalán nem utalnak arra, hogy a kormány kórház megszüntetésekben gondolkodna.

Heteken belül megkezdődik a szigetvári kórház milliárdos rekonstrukciója, a harkányi gyógyfürdőkórház felújítása már javában zajlik, Bólyban nemrég adták át a felújított járóbeteg intézetet, a kistérségi ügyelet pedig új épületszárnyba költözhetett. Komlón szintén pályázati forrás segítségével újították fel a járóbeteg-rendelőintézetet, Villányban pedig új családorvosi rendelőt kaptak a betegek. De hasonló léptékű korszerűsítések zajlottak Kaposváron, illetve Dombóváron is, ahol új, műtőblokkok biztosítják már a korszerű betegellátást.

A Nemzeti Fejlesztési Tervből pályázat útján szétosztott pénz több projektnek képezte alapját. Közülük jelentős az a mintegy kétmilliárdos beruházás, amelynek során megépül a pécsi 400-ágyas klinika alsó két szintjén a szűrő és diagnosztikai központ. A centrum elsődlegesen nem gyógyítással, hanem prevencióval foglalkozik majd, optimista jóslatok szerint két év múlva adják át.

A teljesség igénye nélkül felsorolt épület,- és műtő-rekonstrukciók mellett jelentős fejlesztési lehetőségekhez jutottak az egészségügyi intézmények az amortizált műszerpark felújításával és teljes cseréjével, de nagy összegű támogatás érkezett az informatikai rendszerek korszerűsítésére is. Így jutott legutóbb több mint 3,5 milliárd forinthoz a Nemzeti Fejlesztési Tervből a Pécsi Tudományegyetem Orvos és Egészségügyi Centruma. Igaz, az összeg egésze nem maradéktalanul az egyetemé, mintegy 1,4 milliárdot a három megyét magában foglaló Dél-dunántúli régió egészségügyi informatikai hálózatának kiépítésére fordítanak.

Ezzel megvalósulhat a régi álom: az informatika segítségével  minden regionális intézménybe eljut a megfelelő tájékoztatás a betegekről, a kórlapokba betekinthet a páciens mindenkori kezelőorvosa. Az említett intranetes, zárt egészségügyi információs hálózat rendkívül szigorú védelmet kap, így nem fordulhat elő, hogy az egyéni betegadatok esetleg jogosulatlan személyek birtokába kerüljenek.

A folyamatosan zajló kórházfejlesztések ellenére az intézmények jelentős része a Dél-Dunántúlon is működési deficittel küzd. Igaz persze az is: ahol a helyzeten változtatni szeretnének, - s a hiány csökkentésének lehetőségét a széttagolt struktúra ésszerűsítésében látják, (lásd a Baranya megyei kórház ügye, vagy a harkányi gyógyfürdőkórház kht.-vá alakítása körüli vita) - ott a kérdés nem az egészségügyről, nem a benne gyógyítókról, és gyógyulni vágyókról, hanem csakis a politikáról szól.