Akusztikai akadálymentesítésben kér segítséget a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége.
![]() |
A nógrádi rendezvényen Boros Imre kifejtette: a középületeket nem elég a mozgássérültek számára használható rámpákkal, kapaszkodókkal és liftekkel ellátni, hanem például úgynevezett indukciós hurkokat is be kellene azokba építeni, amelyek elnyelik a külső zajokat és felerősítik az emberi beszédet. Ez darabonként egy-két millió forintos beruházást igényel. A hallássérültek maguk is vásárolhatnak ilyen hatásmechanizmusú berendezést, ám az fejenként 200-250 ezer forint, amihez azonban nem igényelhető tb-támogatás.
Boros Imre szerint önkormányzatok ügyfélterében, rendelőintézetekben, színházakban, postán és minden olyan helyen szükség lenne ezekre, ahol sokan fordulnak meg. Szükség lenne továbbá a jelenlegitől lényegesen több jeltolmácsra és a hivatalokban a vizuális tájékoztatás erősítésére is.
Boros közölte: kisebb-nagyobb mértékben minden tízedik ember hallássérült, és körülbelül 60 ezerre tehető a siketek száma Magyarországon, így összességében az akusztikai akadálymentesítés közel egymillió embernek jelentene mindennapi segítséget.
A Sinosz Nógrád megyei elnöke, Szepessyné Judik Dorottya elmondta: tapasztalatuk szerint az önkormányzatok sok esetben nem is ismerik a siketek problémáit, s azt, hogy egyszerű dolgokkal hogyan lehetne azokon segíteni. Jó példaként említette viszont a salgótarjáni színházterem közelmúltban történt átalakítását, ahol az első két sort már indukciós hurkokkal látták el, hogy a nagyothallók az előadást jobban élvezhessék. Ugyanakkor a közintézmények többségéből hiányzik még a képi tájékoztatás, ami a hallássérülteknek és a siketeknek segítséget jelenthetne, s a jelenleginél több jeltolmácsra lenne szükség.
A számadatokat tekintve Szepessyné megjegyezte: egyesületüknek Nógrádban 450 tagja van, de sok az úgynevezett bujkáló siket, aki szégyenli a betegségét. Mint mondja, az időskorúak körében megnövekedett azok száma, akik az építőiparban a munkájukkal összefüggésben vesztették el a hallásukat.
A megyei elnök megjegyezte, hogy a munkaadóknak érdemes nagyothallókat vagy siketeket alkalmazni, mert az átlagosnál precízebben dolgoznak, s az ő figyelmüket nem kötik le a külső zajok.