A szociális ágazatban dolgozók számára nem kötelező a tagság, ezért önként hozták létre a szakmai érdekképviseletet.
![]() |
Utóbbiak kapcsán elhangzott: legfőbb bevételként a mindenkori minimálbér 0,75 százalékát jelentő, kötelező tagdíjbefizetésekkel számolhattak, s összességében mintegy 36 millió forintból gazdálkodott a napjainkra csaknem 8 ezer tagot számláló területi, azaz a megyét lefedő szervezet. (Az összegben szerepel a tagdíjbevételek 30 százalékának továbbutalási kötelezettsége is a kamara országos, központi szerve felé.) A kiadások döntő hányadát a fiatal – 2004 augusztusának utolsó napjaiban megalakult, tehát 2005 végén az első naptári, költségvetési évét záró – szervezet működési feltételeinek megteremtése és fenntartása adta tavaly, s így lesz ez várhatóan az idén is, amikor a tervezettek szerint csaknem 40 millió forintból gazdálkodhat a borsodi szervezet. A küldöttek egyébként jellemzően egyhangúlag fogadták el a beszámolókat.
Mind szakmai, mind gazdasági vonatkozásban eredményesnek értékelte az első teljes évet Lipták Józsefné, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi szervezet elnöke. Ezt alátámasztva, érdeklődésünkre kifejtette: több esetben sikerrel védték meg a szakdolgozók szakmai érdekeit, s egyre több szakmai és döntéshozó szervezet munkájába kapcsolódott be a kamara területi szinten is. Az úgymond nulláról építkező testület operatív tevékenysége különösen meghatározó volt az első évben, hiszen egyebek mellett a nyilvántartások, a szervezeti felépítés és egyáltalán a működés megteremtésének első lépései jelentősek az első időszakban. A megyei elnök külön sikerként értékelte a tényt: a közelmúltban megalakult a helyi szervezet 17., szociális szakmai tagozata. Fontos ez azért, mert a szociális ágazatban dolgozók számára nem kötelező a szakmai tagság, tehát a szakterület ezen csoportja önként igényelte a szakmai érdekképviseletet.
A szervezeti felépítés kapcsán megtudtuk: a területi szervezet alapszabály szerint megválasztott négy bizottsága mellett saját hatáskörben létrehozta az oktatási és tudományos munkabizottságot, mely a szakdolgozók képzési támogatását és lehetőségeit gyűjti össze, illetve önálló képzések szervezését végzi. Megalakult a munkavállalást segítő és koordináló munkaerő-menedzsment bizottság is, amely a munkaügyi döntések, elbocsátások, létszámleépítés során, illetve a munkaügyi szerződésékben a szakdolgozók szakmai érdekeit szem előtt tartó jogi segítségnyújtást biztosítja.
Ami pedig az idei évet illeti, a szakmai érdekképviselet, a minőségfejlesztés, az adatvédelem mellett Lipták Józsefné a legfontosabb teendők között sorolta a kreditpontos továbbképzések szervezését, a testületen belüli és a kifelé irányuló kommunikációs csatornák kiépítését, a pályázati források lehetőség szerinti kiaknázását, valamint a kilenc helyi szervezet irodáinak fokozatos kialakítását. Mivel az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartását 2006. március 1-jétől a kamara átvette az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézettől, fontos feladat a működési nyilvántartás biztosítása. A kamarának eddig Miskolcon – területi és helyi szervezeti egyben – és Mezőkövesden van irodája. A miskolci központban zajló, vezetői és az egyes szakterületekért felelős alelnöki fogadóórákat is tartanak, ezekre a 46/509-446-os telefonszámon vagy a borsod.meszk@t-online.hu elektronikus levélcímen is lehet jelentkezni.
A közeljövőben várhatják a kamarai tagok a különféle kedvezményekre is jogosító tagsági kártyák postázását, valamint a testület etikai kódexének legfontosabb passzusait összefoglaló vázlatfüzetet, mely mindannyiuk számára lényeges információkat közvetít. A megyei hírlevél a jövőben is negyedévenként tájékoztatja a kamara tagságát – ebben az aktuális információk közlésén túl a tagság írásainak is helyet biztosítanak.
Az évre tervezett szakmai tevékenység főbb pontjaiban igazodik ahhoz a kérdőíves, a kamarai tagok között végzett, ám nem reprezentatív felméréshez is, mely egyértelmű igényt mutat egyebek mellett a szakmai érdekképviselet biztosítására, továbbképzések szervezésére, a szakmai kompetencia-lista kidolgozására, a szakdolgozók bérének emelésére, miként a lelki segítségnyújtásra is.