Pénzügyi sakk a zalai betegellátásában

Nincs szó a zalai kórházak összevonásáról, csupán a keszthelyi és a hévízi intézmény szorosabb együttműködéséről – közölte a Weborvos érdeklődésére Manninger Jenő, miután mindkét kórház élére dr. Kvarda Attilát nevezték ki. A Zala Megyei Közgyűlés elnöke elárulta azt is, a kormányzattal folynak most egyeztetések, hogy nagyobb szerepet vállaljon az állam az egészségügyi intézmények fenntartásában. Nem tervezik egyik létesítmény megszüntetését sem, sőt most dolgozzák ki, miként tudják kihasználni a rehabilitációs lehetőségeket a leghatékonyabban. A Zala Megyei Önkormányzat ugyan nem tulajdonosa a két kórháznak, de mint egészségügyi ellátás megszervezéséért felelős testület fontos számára, hogy Zalában mindenki jó színvonalú egészségügyi ellátáshoz jusson.

Egy ember, két feladat

2009. április 30-án döntött a Balaton parti város képviselő-testülete és megválasztotta dr. Kvarda Attilát a Keszthelyi Városi Kórház főigazgatójának. Az igazgatónak, aki az év eleje óta megbízotti státusban dolgozott a kórház élén, az első napokban két komoly problémával kellett szembenéznie: a szakorvoshiánnyal és a 100 millió forintos költségvetési mínusszal. Másfél évvel később 2010. október 12-én menesztette a hévízi önkormányzat Hegedűs Lajost a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját, akinek a székét másnaptól szintén dr. Kvarda Attila foglalta el. Korábban évekig a Zala Megyei Kórházban volt stratégiai főigazgató-helyettes.

- Úgy érzem, ottani tapasztalataimat jól tudom hasznosítani jelenlegi pozíciómban. A keszthelyi kórház főigazgatói állásának megpályázásakor komoly kihívásnak tekintettem azt, hogy a súlyos ellátási és finanszírozási problémákkal küzdő kórházat stabilizáljam. Feltételezem, hogy eredményeimet értékelve kért fel a tulajdonos a hévízi kórház vezetésére. Nem véletlen, hanem tudatos volt a választás, a két kórház együttes vezetése. Úgy vélem, a közös vezetés előrelendítheti a kooperációt a két kórház között mind szakmai, mind gazdasági területen – fogalmazott dr. Kvarda Attila.

A megyei közgyűlés elnökének nyilatkozatát megerősítve lapunknak elmondta: a zalai kórházak szervezeti összevonása jelenleg nincs napirenden, az viszont tény, hogy az utóbbi években az intézmények fenntartóik támogatásával intenzívebben keresik az együttműködés lehetőségeit.

Zalában mindössze három aktív ellátást nyújtó önkormányzati kórház működik, valamint az aktív fekvőbeteg szakellátást csak a reumatológia területén nyújtó Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház szakkórház. Egyértelmű az együttműködési kényszer, amely nem előzmények nélküli, ám ez nem jelent szervezeti összevonást.

Együttműködés az ésszerűség jegyében

Minden gyógyító-rehabilitációs és diagnosztikai területen folyamatban van az együttműködés lehetőségeinek konkretizálása, amely kiterjedhet a kapacitás-tervezéstől a szakmai anyagok közös beszerzéséig, beleértve a humán erőforrás gazdálkodást.

Az újabb rehabilitációs kezelések előkészítése már folyamatban van a keszthelyi kórházban: hamarosan beindítják a neurológiai rehabilitációt. Ilyen típusú egészségügyi szolgáltatás nincs még a megyében. Elsősorban a cerebro-vaszkuláris megbetegedések, azaz az agy érrendszerével kapcsolatos betegségek utáni rehabilitációt szeretnék megvalósítani. Szakmailag ebben nagy szerepe lehet a hévízi balneoterápiának, gyógytorna lehetőségnek és az ottani rehabilitációs kezeléseknek. A főigazgató törekvéseit mutatja, hogy a tárgyi feltételek kialakítását pályázati támogatásból szeretnék biztosítani, a szakmai felkészülés pedig már elkezdődött.

És hogy mi lehet a hozadéka az egyszemélyes igazgatásnak, a hévízi és a keszthelyi kórház közös munkájának? Dr. Kvarda Attila szerint a beteg akkor értékeli pozitívan a változásokat, ha ennek köszönhetően csökken az előjegyzési idő, csökken a várakozás egy-egy vizsgálatra, gyógykezelésre, és ha megfelelő szaktudású szakemberek látják el. Ez a cél.

Intézményi szinten is lesznek változások, a jobb vásárlási pozíciót, azaz olcsóbb árakat a közös beszerzésekben látja. Tervezi továbbá a párhuzamosságok megszüntetését, a kiadások racionalizálását. Az adatátvitel gyorsítására és egyszerűsítésére telemedicina rendszert építenek ki. Ez is hozzájárul majd a betegelőjegyzés, betegirányítás hatékonyabb szervezéséhez, a dolgozók munkájának jobb beosztásához.

A tavalyi forráskivonások kapcsán, a két zalai kórház finanszírozásról elmondta: alapvetően más a két intézmény bevételi struktúrája.

Keszthelyen a kórház szinte kizárólag az OEP bevételből működik. A hiány nem csak a tavalyi elvonások következménye, ebben a 2007. évi országos átlaghoz viszonyítva jóval nagyobb arányú ágyszám csökkentés is szerepet játszik. Az állam elismerve ennek méltánytalanságát, peren kívüli egyezséggel 650 millió forintot adott az egészségügyi intézménynek. Ez az összeg ugyan javította likviditási pozíciójukat, ám ha a finanszírozás rendszere nem változik, marad a teljesítmény volumen korlát jelenlegi szintje, akkor rövid időn belül ismét romlik a helyzetük, tehát hosszú távra a kapott kompenzáció nem jelent megoldást. A helyi önkormányzat az elmúlt években közel 300 millió forinttal segítette a kórházat. Szükség volt a működés pénzügyi támogatására, illetve kisebb nagyobb fejlesztések, pályázati önrészek forrásának biztosítására.
A hévízi Szent András kórház tevékenysége bizonyos szempontból összetettebb, hiszen a kórház mellett működtetik a gyógyfürdőt és a hozzá tartozó hotelt. A bevételek 48%-a származik az egészségbiztosítási finanszírozásból, a fennmaradó részt a gyógyturizmus és az idegenforgalom termeli meg.

A legnagyobb veszélyt az idegenforgalom visszaesése jelenti, ezért e területen a szinten tartás a cél. A közös munka természetesen mindenképpen javíthat a helyzeten, de nem tekinthető kizárólagos megoldásnak az egészségügy problémáira.

Az állami szerepvállalás erősödéséről a kórházak fenntartásában viták folynak, nincs egyértelmű álláspont. Változás csak úgy képzelhető el, ha a fenntartó önkormányzatok és intézményeik érdekei sem sérülnek és a betegellátás javát szolgálja.