Szmogriadó Budapesten - tájékoztatási fokozat

A szmogriadó tájékoztatási fokozatát rendelte el Tarlós István főpolgármester Budapesten, mert a kisméretű szálló por koncentrációja két egymást követő napon meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket - közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel hétfő hajnalban.

A közlemény szerint a légszennyezettségi szint további romlásának megelőzése érdekében - a Fővárosi Közgyűlés rendeletének megfelelően - Tarlós István főpolgármester a lakosságot és a légszennyezőket önkéntes önkorlátozó intézkedésekre kéri fel.

Ez jelenti a rendszámtáblán fekete és piros színű hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek használatának szüneteltetését, a közösségi közlekedés választását a gépkocsik helyett, a gépjárművek alapjárati üzemeltetésének mellőzését, a fűtésnél pedig, ahol lehet, a gázfűtés választását.

A közlemény szerint a kisméretű szálló por (PM10) egy napra számított átlaga 2011. január 29-én a város négy mérőpontján érte el és haladta meg a tájékoztatási küszöbértéket (75 µg/m3). Ezek a pontok szombaton a Gilice téren, a Teleki téren, Budatétényben és Csepelen voltak. Vasárnap a kilenc mérőpontból ötnél ez az arány elérte és meghaladta a riasztási küszöbértéket is (100 µg/m3). Ezek a pontok az előbbi helyszíneken, továbbá a Kőrakásparknál voltak.

A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelenthet a lakosság egyes különösen érzékeny (gyermekek, időskorúak, krónikus betegek) csoportjaira.

A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag mennyiségének fokozatos növekedése először az egészségügyi határértéket, súlyosabb - már rendkívüli légszennyezettségi - helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket érheti el, vagy haladhatja meg.

Budapest esetében - a környezetvédelmi hatóság adatai alapján - az inkább közlekedési eredetű szállópor-kibocsátás több mint 75 százaléka a gépjárműforgalom következménye. A közlekedési eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szállópor-szennyezettséget is) a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki káros hatásait. Az ipari kibocsátás (például erőművek, szolgáltatások) részaránya mintegy 10 százalék, továbbá a lakosság egyedi fűtéskibocsátása is gyakorlatilag mintegy 10 százalékot eredményez.