Szobrot állítottak Szent-Györgyi Albertnek Szegeden

Nobel-díja odaítélésnek 75. évfordulója alkalmából mellszobrot állítottak Szent-Györgyi Albertnek csütörtökön a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában.

Dékány Imre akadémikus, a SZAB elnöke avatóbeszédében hangsúlyozta, 1937-ben az egész világ megismerte Szent-Györgyi Albert és Szeged nevét.

Klebelsberg Kuno akkori kultuszminiszter 1931-ben hívta Cambridge-ből Szegedre a kutatót. A munkássága nyomán alakult tudományos műhelyek a későbbi évtizedekre megalapozták az egyetem nemzetközi elismertségét. Az universitas egykori rektora beszédeiben számos alkalommal utalt a kultúra és a tudomány szerepére az egyetemi oktatói munkában. „Jó tanítás csak ott folyhat, ahol él a kutatás szelleme, az igazságok lelkes, pártatlan szeretete. Tudományos kutatómunkánkkal hazafias kötelezettségünket is teljesítjük, mert hiszen éppen a tudomány, a kultúra az egyetlen terep, amelyen a versenyt a nagy nemzetekkel egy kis nemzet is felveheti, megcsillogtatván nevét" - idézte a Nobel-díjas kutató szavait a professzor.

Kligl Sándor szobrászművész (b) és Dékány Imre akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) elnöke leleplezik Szent-Györgyi Albert mellszobrát. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Kligl Sándor elmondta, a kettős jubileum alkalmából ajánlotta fel szobrát a szegedi tudományos közönségnek. A Nobel-díj odaítélésének idei jubileuma mellett ugyanis jövőre lesz Szent-Györgyi Albert születésének 120. évfordulója.

A szobrász közölte: a SZAB-székház első emeletén elhelyezett szobra a harmadik Szent-Györgyi Albertről készült, a nagyközönség által látható portréja. Korábban Szolnokon és Lakiteleken helyezték el Szent-Györgyiről készült alkotását.