Vásárhelyen folytathatják a kemoterápiát

Kemoterápiás oldat előkészítése Vásárhelyen

A napokban hivatalosan is megkapta a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház az értesítést arról, hogy folytathatja a kemoterápiás kezeléseket, azokat továbbra is finanszírozni fogja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – tájékoztatta a Weborvost Kallai Árpád főigazgató.

Az ügy előzménye: a vásárhelyi kórház lemaradt arról a listáról, amely azokat az intézményeket sorolja fel, ahol december 1. után is lehetőség van az onkológiai kezelésekre. A Weborvoson többször foglalkozunk vele: a megváltozott finanszírozási szabályok nyomán – a Nemzeti Rákellenes Program szakmai ajánlásaival összhangban – szűkült azon intézmények listája, amelyekben daganatos betegeket kezelhetnek. A szakmai kollégium javaslata alapján a terápiák tárgyi és személyi követelményeit számba véve 48 intézményt jelöltek ki onkológiai ellátásra. Csongrád megyében ezek között szerepelt a Szegedi Tudományegyetem klinikája mellett a szegedi önkormányzati kórház, a szentesi és a deszki kórház, ám a vásárhelyi nem.

Hetekkel ezelőtt, a döntés napvilágra kerülése ahogyan az érintett intézményekben országszerte, úgy Hódmezővásárhelyen is felzúdulást váltott ki. Kallai Árpád úgy fogalmazott: a kemoterápia megszüntetése egyet jelentene a négy éve működő onkológiai osztály bezárásával. A betegek aláírásgyűjtésbe kezdtek, mondván: a Szegedre vagy Szentesre való átjárás nagy megterhelést okoz a kemoterápiában résztvevőknek, mivel a kezelések után minden újabb órát tortúraként élnek meg, amelyet nem tölthetnek otthonukban. A vásárhelyi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke azt sem zárta ki, hogy amennyiben nem sikerül elérni a döntés megváltoztatását, úgy nem riadnak vissza a demonstrációtól sem. Grezsa István szerint az onkológiai ellátás szűkítése veszélyes tendenciát indíthat el, s egy lépcsőfokot jelenthet a városi kórházak elsorvasztása, bezárása felé.

Végül Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója és Thurzó László, a szegedi Onkoterápiás Klinika egyetemi tanára, a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium tagja is úgy nyilatkozott: javasolják az intézményi lista felülvizsgálatát.

Megkeresésünkre Huszár András, az Egészségügyi Minisztérium egészségpolitikai főosztályvezetője is azt mondta: egyes esetekben indokoltnak tartja a lista áttekintését, amit ígérete szerint a minisztérium haladéktalanul meg is tesz, amennyiben jogos kifogás merül fel valamely intézmény részéről. A vásárhelyi kemoterápiák folytatására vonatkozó, két héttel ezelőtt elhangzott szóbeli ígéretet a napokban követte a hivatalos, írásbeli megerősítés, amelyben Dózsa Csaba helyettes államtitkár arról tájékoztatja a kórház vezetését, hogy a jogszabály módosításáig a szaktárca vezetője engedélyezte: Hódmezővásárhelyen folytatódhassanak a kezelések.

Amint azzal a Weborvoson többször foglalkoztunk, a városi ellátórendszerek szűkülésétől tartók azzal indokolják félelmeiket: a kis településekről, különösen pedig a külterületekről sokan nem tudják vagy nem akarják vállalni a többletterhelést, amely egy nagyvárosi centrum felkeresésével jár, ennek következtében pedig a földrajzi – és társadalmi – perifériákon élők még hátrányosabb helyzetbe kerülnek.

Azt több kisvárosi kórház orvosa is elismerte: nem kérdőjelezhető meg a nagyvárosi centrumok hatékonysága, hiszen azokban egy városi kórháznál kétségtelenül koncentráltabb a szakmai potenciál, s a kezeléshez esetlegesen kapcsolódó terápiák is rendelkezésre állnak. A konkrét intézményi listát ugyanakkor többen azért kifogásolták, mert a finanszírozás megszüntetését nem előzte meg tartalmi, intézményenkénti felülvizsgálat. Álláspontjuk szerint ez oda vezetett, hogy minőségi ellátást nyújtó kórházak kimaradtak, ugyanakkor bekerültek olyan ellátóhelyek, ahol valójában nem is tudják biztosítani az elvárt minimumfeltételeket.

A vitában a másik oldalról felmerültek olyan érvek is, amelyek szerint a kimaradt intézmények nem a betegek érdekeiért, hanem költségvetési bevételük megcsorbítása ellen küzdve szeretnék folytatni a kemoterápiás kezeléseket. Szűcs Miklós, a szakmai kollégium vezetője többször megfogalmazta: eddig olyan helyeken is végeztek kemoterápiás kezelést, ahol ennek se tárgyi, se személyi feltételei nem voltak adottak. Álláspontja szerint arra is volt példa egy-egy – kellő tapasztalattal nem rendelkező – intézményben, hogy nem ismerték fel időben a szövődményeket, és ezek gyógyítására nem a megfelelő gyógyszert választották. Amint arról portálunkon is beszámoltunk, a szakmai kollégium elnöke leszögezte: az onkológiai ellátás team-munka, sok szakember szükséges hozzá. Hozzátette: a világ abba az irányba halad, hogy komplex sebészeti, kemo-, illetve sugárterápiás ellátást nyújtó centrumokat hoznak létre, ahol teljes körű ellátást nyújtanak a diagnózistól az utógondozásig – hangsúlyozta korábbi nyilatkozatában Szűcs Miklós.

Látogatás az osztályon - Fotók: Deli Mónika

A Weborvos által megkérdezett betegek közül többen azt tették szóvá: ha elfogadják az orvosszakmai indokokat, felmerül a kérdés, miként engedhették meg eddig azt, hogy olyan kezeléseket alkalmazzanak egyes intézmények, amelyek nem felelnek meg a szakmai szabályoknak. – Ha valóban árthatnak a kisvárosi kezelések, a döntéshozók személyes felelőssége is felmerül egyes betegek esetleges állapotromlásáért. Ha viszont ez nem mutatható ki, nem értjük a változtatást – fogalmazott egyikük.

Kásler Miklós szerint az onkológiai kezelések során eddig a szokásjog is meghatározta azt, hogy melyik intézményben folytak kezelések. A professzor több fórumon is hangoztatta: ha nem a megfelelő módon állítják be a kemoterápiát, a betegnek többet ártanak, mint amennyit használnak. Hozzátette: a tapasztalatok szerint kimutathatóan magasabb a gyógyulási esély a centrumban kezelt daganatos betegeknél, mint azokban az intézményekben, ahol nem tudnak komplex szolgáltatásokat nyújtani a pácienseknek. Álláspontja szerint az utóbbi időszakban a terápiák olyan sokat fejlődtek és változtak, olyannyira átalakultak a lehetőségek, hogy ez immáron indokolttá teszi az intézményi struktúra átalakítását is.