Veszprémi tiltakozás

A MOK Veszprém megyei Elnöksége ellenzi a vizitdíj bevezetését mind az alapellátásban, mind a kórházi, illetve szakellátásban. A vizitdíjjal kapcsolatban alapvető elvi és gyakorlati aggályaink vannak.  Elvi kifogásunk, hogy ellentétes az Európában általánosan jellemző szolidaritáselvű egészségüggyel. A beteg hozzájárulását az egészségügyi ellátáshoz és az abból való részesedését az egységes társadalombiztosítási szerződés szabja meg, abban „fizesse meg" az állampolgár, vagy a munkáltatója előre a viziteket is.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy Magyarországon az orvosi vizsgálaton történő megjelenések aránya messze nagyobb, mint a hasonló helyzetű országokban, és gyakran jelentős visszaélés is történik ezen a területen. A beteg - akár névleges hozzájárulása is a vizsgálathoz – növeli a beteg felelősségérzetét saját egészségének megőrzésére. Ugyanakkor az orvosi megjelenések jelentős hányada adminisztratív jellegű kötelezettségből származik (kedvezményes gyógyszerfelírások, igazolások, beutalók, stb.). A vizitdíj nem alkalmas a hálapénz megszűntetésére, illetve kiváltására sem, amint ezt más országok tapasztalatai is mutatják.

Gyakorlati szempontból a tervezett vizitdíj megalázó mind a beteg, mint ez egészségügyi dolgozók számára. Bevezetése jelentős mértékben akadályozná a napi működést. A megvalósításhoz olyan eszközös (számítógépes országos betegnyilvántartás, /amelyben ellenőrizhető lenne, hogy a beteg milyen fizető rétegbe tartozik, hányszor vette igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, stb./ betegkártya, pénz tárolására alkalmas széf, stb.) és személyi feltételekre (beszedést végző személy, ennek az adminisztrációja) lenne szükség, amelyeknek a költsége minden valószínűség szerint meghaladja a várható bevételt. Az intézkedést az egészségügyből történő forráskivonások egy újabb formájának tartjuk, ahol a lakossággal kívánják megfizettetni az elvont pénzt.

Nyugdíjas orvosok foglalkoztatása

A MOK Veszprém megyei Elnöksége aggályosnak tartja a nyugdíjkorú lakosság részmunkaidős foglalkoztatásával kapcsolatos tervezett kormányzati intézkedéseket.
Az alapellátásban, illetve a járóbeteg szakellátásban dolgozó orvosok negyede, ötöde nyugdíjkorú, vagy annak közelében van, és arányuk egyre nő. Jelentős hányaduk részmunkaidőben végzi tevékenységét. A tervezett intézkedések teljes mértékben ellenérdekeltté teszik ezeket a kollégákat a részmunkaidős végzésben. Ezek a kollégák nagy tapasztalatú szakemberek, akiknek a kiesése mind az alapellátásban, mind a járóbeteg szakellátásban azonnal súlyos, máshogy nem megoldható kieséshez fog vezetni.

Javasoljuk ezért a tervezet visszavonását, vagy átgondolását és jelentős módosítását úgy, hogy a különböző járulékok csak nyugdíj mellett végzett munkára és arányosan vonatkozzanak, de ne érintsék az alapnyugdíjat.

A kötelező kamarai tagság kérdéséről

A gyermekcipőben járó magyar demokrácia fontos építőköveit jelenthetik a különböző civil szervezetek, köztestületek és a különböző szakmai kamarák. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hivatásrendi szakmai kamara, amely ugyanakkor jelentős köztestületi funkciót is betölt. A szakmai kamarák között az orvosi kamara különösen fontos szerepet tölt be, mivel alapvető feladata, hogy őrködjön tagjai szakmai felkészültsége és erkölcsi tisztasága fölött, ugyanakkor érdekvédelmet is biztosít a tagság számára. Ennek lényegi része a kötelező elem, ami meghatározott szakmai és etikai normákat követel meg a tagjaitól. Ezek be nem tartása a tagság elvesztését jelenti, ami alapvető szakmai, egzisztenciális következményeket von maga után.

A MOK tevékenységei közül kétségtelen, hogy az utóbbi években csökkent a szakmai és növekszik a szakszervezeti jellegű, érdekvédelmi szerep. Ennek fő oka éppen a bevezetőben említett, viszonylag fejletlenül működő magyar demokrácia, államigazgatási struktúra, amely kevés tényleges szerepet juttat a különböző társadalmi szervezetek számára a döntésekben való részvételhez.
Bár a kamarai törvény jelentős beleszólást biztosít a MOK számára az egészségügyet érintő intézkedésekhez, erre a gyakorlatban egyre kevesebb tényleges lehetőség van.

Mivel a kamarák jellegüknél fogva törvényszerűen kritikusan értékelik a központi intézkedéseket, a hatalmon levő párttól függetlenül tevékenységüknek ez bizonyos örökös ellenzéki színezetet ad. Az egészségügyet és az abban dolgozókat érintő sorozatos hátrányos rendelkezések ugyanakkor a szakszervezeti jellegű szerep előtérbe kerülése irányában hatnak.
Az orvostársadalom és az egészségügyi dolgozók érdekérvényesítő képessége nagyon rossz, ugyanakkor az országos MOK vezetés utóbbi időben tapasztalható határozottabb fellépése egyre többször hozta kényelmetlen helyzetbe a kormányzatot.

A kötelező kamarai tagság megszűntetésének tervét az ezt megtorló kicsinyes bosszúnak tekintjük. Az intézkedés célja a folyamatban levő egészségügyi megszorítások számára akadályt jelentő szakmai testület szerepének gyengítése, az orvosok további megosztása, valamint az egységes érdekképviseleti lehetőség megakadályozása.

MOK Veszprém Megyei Elnöksége nevében

Dr. Lakatos László
elnök