Mi, fogyasztók is hibásak abban, hogy nem tudjuk, mit is eszünk valójában – állítják a Zöldség-Gyömölcs Minőségellőnőrzési Szolgálatnál.
![]() |
Pálosi Béla szerint az minimumkövetelmény, hogy az élelmiszereknek ne legyen egészségkárosító hatása. Csakhogy ennek a teljesüléséhez a termőhelytől az asztalig jó lenne az élelmiszer útját nyomon követni. A helyettes megyei tiszti főorvos említett arra korábbi példát, hogy szennyezett vízzel locsolt eper tömeges fertőzést okozott. Mint mondja, ma már a HCCP-minőségbiztosítási rendszer bevezetése a fogyasztók garanciája. Pálosi egyébként részletesen ismertette, hogy az ellenőrzések során a hulladékkezelési szabályoktól a védőruha hiányáig mit és miért büntetnek.
Ecsedi István, a szolgálat osztályvezetője a salgótarjáni fórumon kifejtette: a zöldség és gyümölcskereskedelemben nem ritka az átcsomagolás, vagyis amikor a fogyasztókat megtévesztve az import árut úgy tűntetik fel, mintha az hazai lenne. Mint mondta, arra akár izotópos vizsgálat révén is lehetőség van, hogy az adott növény származási helyét pontosan megállapítsák. Ugyanakkor – tette hozzá - az élelmiszerbiztonság szavatolása nem a hatóság, hanem a kereskedő, illetve a termelő feladata. A kereskedőknek pedig a gyümölcsök alakja, színe, íze és érettsége mellett azok termesztési módjára, származására is nagyobb figyelmet kellene fordítani.
Az ellenőrzéseik alkalmával általában a címkével kapcsolatos a legtöbb probléma: a citrusféléket például ha gombaölő szerrel kezelték a leszedést követően, hogy ne penészedjen, azt kötelező lenne jelezni. Ez azonban általában elmarad, s az ilyen citromot is nyugodtan a süteménybe reszeljük.
A minőségellenőr szerint ugyanakkor a fogyasztók világa is primitivizálódik, amit ékesen bizonyít például az, hogy a bizonyos tulajdonságokkal rendelkező fajták helyett egyre többen piros vagy sárga almát keresnek a piacon vagy az üzletekben.