• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Vétkes vegyszerfogyasztók vagyunk?

Regionális hírek Forrás: Weborvos Szerző:

Mi, fogyasztók is hibásak abban, hogy nem tudjuk, mit is eszünk valójában – állítják a Zöldség-Gyömölcs Minőségellőnőrzési Szolgálatnál.

Nyílt rendezvényt tartott ma a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Euro Info Központja Salgótarjánban, a kamara székházában. A „Zöldség-gyümölcs minősége az Európai Unióban, ellenőrzési tapasztalatok, élelmiszerbiztonság" címmel szervezett szemináriumon az ellenőrzési gyakorlat során tapasztalt problémákat, hiányosságokat és a legújabb rendelkezéseket ismertették a szakemberek Az érdeklődőknek Ecsedi István, Zöldség-Gyömölcs Minőségellőnőrzési Szolgálat-, és Maruzs Ferenc a Nógrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat osztályvezetője, valamint dr. Pálosi Béla, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád megyei szervezetének főorvosa tartott tájékoztatót.

Pálosi Béla szerint az minimumkövetelmény, hogy az élelmiszereknek ne legyen egészségkárosító hatása. Csakhogy ennek a teljesüléséhez a termőhelytől az asztalig jó lenne az élelmiszer útját nyomon követni. A helyettes megyei tiszti főorvos említett arra korábbi példát, hogy szennyezett vízzel locsolt eper tömeges fertőzést okozott. Mint mondja, ma már a HCCP-minőségbiztosítási rendszer bevezetése a fogyasztók garanciája. Pálosi egyébként részletesen ismertette, hogy az ellenőrzések során a hulladékkezelési szabályoktól a védőruha hiányáig mit és miért büntetnek.

Ecsedi István, a szolgálat osztályvezetője a salgótarjáni fórumon kifejtette: a zöldség és gyümölcskereskedelemben nem ritka az átcsomagolás, vagyis amikor a fogyasztókat megtévesztve az import árut úgy tűntetik fel, mintha az hazai lenne. Mint mondta, arra akár izotópos vizsgálat révén is lehetőség van, hogy az adott növény származási helyét pontosan megállapítsák. Ugyanakkor – tette hozzá - az élelmiszerbiztonság szavatolása nem a hatóság, hanem a kereskedő, illetve a termelő feladata. A kereskedőknek pedig a gyümölcsök alakja, színe, íze és érettsége mellett azok termesztési módjára, származására is nagyobb figyelmet kellene fordítani.

Az ellenőrzéseik alkalmával általában a címkével kapcsolatos a legtöbb probléma: a citrusféléket például ha gombaölő szerrel kezelték a leszedést követően, hogy ne penészedjen, azt kötelező lenne jelezni. Ez azonban általában elmarad, s az ilyen citromot is nyugodtan a süteménybe reszeljük.
A minőségellenőr szerint ugyanakkor a fogyasztók világa is primitivizálódik, amit ékesen bizonyít például az, hogy a bizonyos tulajdonságokkal rendelkező fajták helyett egyre többen piros vagy sárga almát keresnek a piacon vagy az üzletekben.