A dohányfüst elfedi a szépséget

Az egészségre káros hatásai mellett a dohányzás esztétikai problémákat is okoz a függőknek. Ezek némelyike „csak" esztétikai elváltozás, a legtöbb esetben azonban nehezen megállítható, vagy egyenesen visszafordíthatatlan folyamatról van szó.

Ujjak, körmök elszíneződése
Az erős dohányosok ujjai és körmei sárgásra színeződnek, a bőrbe és a körömbe beépült kátrány és egyéb égéstermékek hatására. Gyakori és intenzív mosással sem lehet eltávolítani, mert ez az elszíneződés nem a kéz felületén van. A dohányzás elhagyásával azonban – néhány hónap alatt – a sárgás köröm lenő, a kéz bőrének elszíneződött felső rétege pedig idővel lekopik, és eltűnnek az árulkodó jelek.

Fogak elszíneződése
A körmökhöz hasonlóan a fogak is sárgás színűvé válnak a tartós dohányzás hatására. Ezt a jelenséget – a kéz színének elváltozásához hasonlóan – ugyancsak a kátrány, és más dohányfüst részecskék okozzák. A probléma fehérítő fogkrémek használatával, vagy a fogorvosok által végzett fogfehérítő kezeléssel enyhíthető. Ez azonban csak rövid ideig tartó megoldás, hiszen amíg dohányzik valaki, folyamatosan újrafüstöli a fogakat, s az elszíneződést okozó anyagok ismét lerakódhatnak a fog felületén.

Kellemetlen lehelet
A jellegzetes, kellemetlen lehelet a dohányzás azonnali velejárója. Minden egyes cigaretta elszívása után bűzös, nikotinos lesz a dohányzó lehelete. Ezt nem csak a szájüregben lerakódó cigarettafüst okozza, hanem a tüdőből kiáramló nikotin és égéstermékek együttes keveréke is. Enyhíteni lehet a gyakori fogmosással, amely a szájban lerakódó anyagokat eltávolítja, de a tüdőből kiáramló levegő ellen nincs mit tenni. Gyakran alkalmazott trükk a mentolos, vagy más erős cukorkák szopogatása, mert azok valamennyire elfedik a kellemetlen szagokat.

Gyakori fogínygyulladás és lyukas fog
A cigarettafüstben lévő anyagok jelentős része gyulladáskeltő, ezért nagyon gyakori a dohányosok fogínygyulladása, majd később a fogágy megbetegedése. A gyulladt fogíny és a nikotin hatására csökken a vérellátás, a fogszuvasodást okozó baktériumok ezért könnyebben támadják meg a fogakat, és könnyebben alakul ki a fogszuvasodás. Rendszeres gyulladáscsökkentő hatású szájvizek, ecsetelők, speciális fogkrémek használatával kordában tartható a fogínygyulladás, és a gondos ápolás következtében a fogszuvasodás is kevésbé alakul ki. De tartós megoldást csak a leszokás jelenthet.

Ráncos, fakó, szürkés bőr
A dohányzás szűkíti, és merevvé teszi az ereket, ezáltal a bőr vérellátása is rosszabb lesz, kevesebb tápanyagot kap. Így a bőr hamarabb használódik el, mint a nem dohányosoké. Emellett a dohány aktivál egy enzimet, amely a bőrben található kollagént és elasztint bontja le. Mindennek következményeként a cigarettázók bőre hamarabb ráncosodik, s egy idő után szürkévé válik.

Hajhullás, őszülés
Ennek is részben a rossz vérellátás az oka, mivel nem kap kellő mennyiségű tápanyagot a haj, így pedig hullani kezd. A dohányzás toxikus hatással van a hajhagymákra, melyek így nem tudnak megfelelően működni. Vizsgálatok bizonyítják, hogy ez okozza dohányosok korai őszülését is.

Hideg kezek, ujjak
A nikotin érszűkítő hatása rontja az ujjak vérellátását, és ettől általánosan hidegebbek lesznek az ujjak. Különösen feltűnő ez, amikor hideg van, és az erek nem tudnak olyan mértékben kitágulni, hogy hamar felmelegíthessék az ujjakat.

Nehezebben gyógyuló sebek
A dohányosok vérkeringése rontja a szervek és a bőr vérellátását, a sebek nehezebben gyógyulnak be, mint nemdohányzó társaiké. Ez nem feltétlenül visszafordíthatatlan folyamat, a leszokók vérkeringése rövid időn belül javulni kezd, mert nem érvényesül a nikotin érösszehúzó hatása. Ezért idővel a sebek gyógyulási ideje normalizálódik. Így dohányosoknak javasolt, hogy esetleges operáció előtt 6-8 héttel hagyják abba a cigarettázást, és a gyógyulásig mellőzzék káros szenvedélyüket. Ezután érdemes megfontolni, hogy újra rágyújt-e az illető, ha már ennyi ideig kibírta dohányzás nélkül.