A Jobbik szociálpolitikai programja

Szociálpolitikai program
- Erős állami szerepvállalás a szociálpolitikában
- Az otthonteremtés prioritásként kezelése
- Segély és támogatások munkához és egyéb feltételekhez kötése
- A hajléktalanok helyzetének javítása
- A fogyatékossággal élők helyzetének javítása

Szociálpolitikai alapvetések

Az egyéni önérdek által vezérelt szabad, természetes társadalmi és gazdasági folyamatok gyakran olyan nemkívánatos következményekkel járnak, amelyek az egész társadalomra kihatnak. A szociálpolitika legfontosabb feladata, hogy az egyének és családok szintjén megteremtse a létbiztonságot, védje a káros gazdasági és társadalmi hatásoktól. Ennek megfelelően a szociálpolitika nem más, mint jövedelemjuttatás a piac megkerülésével, aminek lehetőségét az állami beavatkozás biztosítja, lehetőleg kizárólag csak a rászoruló egyének és közösségek számára.

A Jobbik szociálpolitikai felfogása egy régi keresztényszociális elven alapszik: az állam közvetlenül csak akkor avatkozik be, ha az egyén, illetve a család lehetőségei már kimerülnek. Amikor azonban szükség van a beavatkozásra, akkor erős állami szerepvállalás kell. Olyan segítségről van szó, mely elősegíti az egyén kezdeményezőképességét a magasabb társadalmi szinten lévő szervezetekkel szemben, illetve annak segítségét az adott közjó eléréséhez. Az erős állami szerepvállalás nem azt jelenti, hogy az állam közvetlenül tartja fenn a szociális ellátórendszerét, hanem azt, hogy az állam az önkormányzatok és a történelmi egyházak, valamint a szakmai civil szervezetek normatív támogatásán keresztül gondoskodik az intézményhálózat biztonságos működéséről. Az egyházak jellegüknél fogva a legalkalmasabbak a szociális és karitatív feladatok ellátására. Lehetőséget teremtünk a történelmi egyházak egészségügyi ellátásba való nagyobb mértékű bevonására a fekvőbeteg-ellátás, illetve kórházüzemeltetés területén is.

A családtámogatások, valamint a szociális alap- és szakellátások kiemelt támogatása mellett – a történelmi egyházak fenntartói támogatásán kívül – az önkormányzatokat, ezen belül is a megyei önkormányzatokat kívánjuk erősíteni. Ez nemcsak a megyék erősítését jelentené a magyar hagyományoknak megfelelően, hanem a szociálpolitika területén – elsősorban a szociális szakellátást illetően – a megyei önkormányzatok kötelezően ellátandó szociális feladatait, intézményfenntartói kötelezettségeit is biztonságossá tenné. A legrászorultabbak szociális ellátása ugyanis elsősorban a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a balliberális, az egyéni szabadságjogokat túlhangsúlyozó szociálpolitika zsákutcába jutott. A nyugati jóléti társadalmak mintájára szolidaritási elven és alanyi jogon járó segélyezések és támogatások rendszere tovább nem tartható fenn. A Jobbik ezért olyan igazságos, nem pedig jóléti szociálpolitikát hirdet, amely az egyéni jogok mellé kötelezettséget is rendel, és olyan ösztönzőkre, szabályozókra épül, amelyek a társadalmon való élősködés helyett a talpra állás és öngondoskodás útjára terelnek.

Mindent megteszünk az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került családok segítéséért, de a segélyezetteknek is tudomásul kell venni, hogy nemcsak állampolgári jogok, hanem állampolgári kötelezettségek is vannak. Azok a segélyezettek, akik ezt az alapelvet nem tartják be, nem vehetik el a tisztes szegénységben élők elől a támogatásokat.

Segély helyett munkát: aki nem akar dolgozni, ne is egyék!

Az elmúlt húsz év:
A szociálpolitika irányát tabuk által övezve, a politikai napi érdekek és a belőlük fakadó ködösítések határozták meg, egyes káros társadalmi jelenségekkel kapcsolatban még a helyes kérdések felvetése sem történt meg.

A négyéves ciklusokban gondolkodó politikai pártok többnyire saját szavazóbázisuk kiépítésének eszközét látták a szociálpolitikában.

A támogatások és a segélyek nem az ösztönzésre, a rászorultak talpra állítására összpontosítottak, a segélyek felett diszponáló szervezeteket jó esetben csak a hatékonytalan és költséges bürokrácia, rossz esetben a korrupció jellemzi.

A szebb jövő:
Radikális változást tervezünk a jelenlegi igazságtalan szociálpolitikában. Célunk, hogy minden munkaképes személy kizárólag munkavégzés ellenében legyen jogosult segélyre.

A sorsukon változtatni akaró, a felkínált munkát elfogadó nehéz helyzetben lévő egyéneknek és családoknak a szociális kártya országos bevezetésével minden lehetőséget megadunk a jobb életkörülmények megteremtésére és az uzsorabűnözés megszüntetésére.

A segélyezési politikánk célja, hogy ne szoktasson senkit függőségre. A cél az önfenntartásra való törekvés, mely elősegíti az emberekben az önbecsülés erősítését, így segítve egy egészséges társadalom kialakulását. Pénz helyett pénzkereseti lehetőséget kívánunk biztosítani, amihez szükséges az átképzések, képzések és a munkaközvetítés célszerűbb és hatékonyabb megszervezése.

Azoknak a személyeknek, akiknek egészségi állapota megfelelő és munkaképes korúak, de nem hajlandók a tudásuknak megfelelő felkínált munkát elvégezni, semmilyen készpénzjuttatást nem adunk.

A készpénzsegélyek nagy részét természetbeni juttatásra alakítjuk át, és havi helyett heti rendszerűvé tesszük.

Minden önkormányzatnál olyan saját közmunkaprogram kialakítását szorgalmazzuk, amely konkrétan kijelöli az elhelyezkedni nem tudók számára a munkákat, amiért cserébe azok munkabért kapnának. A tevékenység fontosságára tekintettel a közmunkákat regionális és országos szinten is koordinálni szükséges, aminek szervezetrendszerét a munkaügyi központok adják majd.

Felül kívánjuk vizsgálni a munkanélküli segélyezés rendszerét is, a tartós munkanélküliség semmiképpen nem finanszírozható segélyből.

Fontos célunk a különböző segélyekkel való visszaélések felszámolása. Mindenki tisztában van vele, hogy pár tízezer forintért már rokkantsági nyugdíjra lehet jogosultságot szerezni, és az ingyenes parkolási engedélyek kiadása is így történik. Ezeket az engedélyeket felülvizsgáljuk.

Otthonteremtés

Az elmúlt húsz év:
Az elmúlt két évtized alatt csak szimbolikus kezdeményezések történtek a családok otthonteremtési lehetőségeinek előmozdítása érdekében.

A régi, „szocpol" néven ismert lakástámogatási rendszer feltételei többször és következetlenül módosultak az elmúlt években, mígnem ez évtől meg is szűnt.

Magyar családok tízezrei váltak a külföldi bankok és a külföldi építőanyaggyártók áldozataivá a svájci frank, euró, jen alapú és egyéb, a lakosság számára értelmezhetetlen finanszírozási gyakorlat, a rosszul működő pénzügyi felügyelet és a kamatplafon hiánya miatt.

A lakásépítési támogatásokra fordított, a pénzintézeteknek jutatott évi több százmilliárd forint értékű kamattámogatások nagy része az építőanyag-gyártókat, illetve a hitelező pénzintézeteket gazdagította, és csak részben jutott el a támogatásra jogosultakhoz.

A szebb jövő:
Országos lakásépítési programot indítunk az önkormányzatok bevonásával a családi házas lakásépítés – mint legmagasabb kategóriájú élettér – minél szélesebb körű megvalósítása érdekében.

Megfelelő szabályozó rendszerrel, adókedvezményekkel, a vállalkozói és a magánszféra bevonásával bérlakásépítési programot indítunk. A bérleti díj mértékét államilag szabályozzuk és kedvezményrendszert is kialakítunk a lakásberuházásoknál alkalmazott magyar gyártású építőanyagok, valamint magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások bevonásának elősegítésére.

Központosítjuk a kamattámogatást annak érdekében, hogy annak haszonélvezői csak magyar állampolgársággal rendelkező, magyarországi lakóhelyű végfelhasználók legyenek.

A devizahitelek folyósítását a lakásépítési piacon azonnal leállítjuk. A hosszú távú lakásfinanszírozás biztosításához létrehozzuk az állami jelzálogintézetet.

Remény a panelben lakóknak

A „panelproli" kifejezés valamikor a 2000-es évek elején honosodott meg, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a parlamenti pártok csupán nehezen terelhető birkanyájnak tartják a panelben élőket. Nem kérdezik, nem szólítják meg őket, a problémáikkal nem foglalkoznak, legfeljebb csak néhány szórólapig és csak egy szavazat erejéig fontosak a pártok számára.

A lakótelepeken élők sorsával, életszínvonaluk javításával a jelenlegi parlamenti pártok mindig csak a választási kampányok jöttével kezdtek foglalkozni. Az itt élők hiszékenységét, elkeseredettségét kihasználva százmilliárdokat ígértek a panellakások felújítására, melynek jó, ha az egyötöde megvalósult. Hivatkoztak mindenre: forráshiányra, az EU-s támogatások lassúságára, a pályázatok feltételeire. Magyarázat persze mindenre van, de az ígéretek a szavazatokért végtelenek. Aztán, aki nyert, az visszakozott, aki vesztett, az panelprolizott.

Ám az európai parlamenti választások után a nagy pártok rémülten vették tudomásul, hogy a Jobbik kiemelkedő eredményeket ért el a panelkörzetekben. Értetlenül kérdezgették egymástól: „Hogyan lehetséges ez?" A válasz egyszerű: a panelben élő emberek nem ostobák és televíziófüggők, mint amilyennek gondolták őket. Mindennap tapasztalták azt a lenéző magatartást, melyet a politikai elit tanúsított velük szemben.

A parlamenti politika megbélyegezte a panelben élőket, ellentétben a Jobbikkal, amely társadalmi helyzettől függetlenül a nemzetben gondolkodók összefogását vállalta magára. Ezért egyáltalán nem volt meglepő, hogy a panelben élők bizalmat szavaztak az EP-választásokon az új erőnek, amely mindenkire számít az ország építésében. A Jobbik határozott célja, hogy végre kezdjük el a panelben lakók szebb jövőjének az építését is.

A Jobbik megvalósítja a panel lakótelepek lakosságának rehabilitációját és integrációját. Utunk ehhez: a műszaki, egyben esztétikai felújítás, a fenntartási költségek lakossági terheinek csökkentése, a városszerkezeti integráció keretében a lakótelepek és közösségi funkcióik fejlesztése, a nemzettestbe tartozás tudatának építése, biztosítása. Konkrét programunk van a panelvilág élete problémáinak megoldására: tovább csökkentjük a távhődíjakat az erőművi termelés jogi szabályozásával, és lakótelepi kedvezményes árat vezetünk be a víz, csatorna és szemétszállítás díjaira. A lakótelepi közösségi terek fenntartására közmunkaprogramokat szervezünk, a lakótelepi biztonság megteremtését pedig a rendvédelmi szervek feladatainak újraszervezésével oldjuk meg. Nélkülözhetetlen a jelenlegi pályázati rendszer jelentős mértékű átalakítása, egyszerűsítése. Alanyi jogúvá tesszük a panelfelújításokhoz adandó állami támogatások egy meghatározott részét, kiemelten támogatjuk a panel passzívház programot, a közösségi terek és intézményrendszerek újratervezését, a városszerkezetbe integrálást az EU-s források hatékony felhasználásával.

A fogyatékossággal élők is teljes életet élhessenek!

Az elmúlt húsz év:
Magyarországon nincsenek pontos adatok a fogyatékossággal élők helyzetéről.

A rendszerváltás óta tartó folyamatos gazdasági visszaesés eredményeképpen csökkenő foglalkoztatás a fogyatékossággal élők, megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci helyzetére hatványozottan hatott.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását és munkaerőpiacon való elhelyezkedését a kormányzatok egyfajta szankcionálási rendszeren keresztül kívánták megvalósítani, ami önmagában nem elégséges.

A szebb jövő:
A Jobbik a fogyatékossággal élők számára biztonságos életkörülményeket, segítő és szolidáris államot ígér. A fogyatékossággal élőket tekintjük a ténylegesen rászoruló embereknek, akiknek olyan segítséget kínálunk, hogy az ne sértse azok önbecsülését.

Támogatjuk a fogyatékossággal élő személyeket és közösségeket napi életvitelükben, rehabilitációjukban, foglalkoztatásukban és erős szakmai intézményi hátterükben.

Felgyorsítjuk és befejezzük a közintézmények akadálymentesítését, támogatjuk a fogyatékossággal élő embereket képviselő szakmai és civil szervezetek működését és az önálló életvitel mindennapjait garantáló állami hátteret.

A szociális szolgáltatókat, az intézményrendszert átláthatóvá és a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű emberek számára könnyebben elérhetővé tesszük.

A fogyatékossággal élő gyermekek és fiatalok számára bővítjük a nappali és a bentlakásos intézményeket és a rehabilitációs foglalkoztatások körét bővítjük.

Megemeljük az ápolási díjak összegét, és annak az értékét a mindenkori minimálbérhez rögzítjük.

A fogyatékossági támogatást jelentős mértékben megemeljük.

A korai szűrést és fejlesztést elősegítő komplex intézményeket hozunk létre, a fiatalok önálló életkezdését támogató átmeneti intézményeket működtetünk.

Kiemelt állami támogatást biztosítunk (járulék- és adókedvezmény formájában) azoknak, akik támogatóként vagy foglalkoztatóként segítik a megváltozott munkaképességű emberek társadalmi integrációját.

A hajléktalanok helyzetének javítása

Az elmúlt húsz év:
A szinte mindenhol felbukkanó hajléktalanok látványa Budapest és a városok sajátosságágává vált az elmúlt két évtizedben.

Az elmúlt években jelentősen csökkentek a hajléktalanok ellátására fordított állami, önkormányzati, valamint pályázati források.

Az utcán élők helyzetét kihasználva kialakult az ún. koldusmaffia, amely üzletággá tette mások nyomorát.

Az ún. rendszerváltás óta az önkormányzati bérlakások aránya óriási mértékben esett vissza, a lakásfenntartási támogatások Magyarországon még a minimális szintet sem érik el.

A szebb jövő:
A Jobbik álláspontja szerint a hajléktalanellátás célja nem lehet más, mint hogy a fedél nélkül maradt emberek előbbutóbb lakáshoz, de legalább lakhatási lehetőséghez jussanak.

Felszámoljuk a mai korrupt gyakorlatot, amely szerint a hajléktalan-ellátás címén kapott pénzzel visszaélnek, ám a hajléktalanokon ténylegesen nagyon kevesen és keveset segítenek.

Szorgalmazzuk az utcán élő, rehabilitáció utáni emberek szükséglakáshoz jutását. Kiépítjük a beteg és magatehetetlen, sorsukról nem tehető, nem rehabilitálható emberek biztonságos hajléktalanellátó intézményeit.

Megszervezzük a hajléktalanok lehetőség szerinti belső foglalkoztatását, arra törekszünk, hogy a legszegényebb magyar ember se éljen az utcán.