• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Az érszűkület felismerése és lehetséges terápiája

Címoldal 2019.02.25 Forrás: (X)
Az érszűkület felismerése és lehetséges terápiája

A típusos tünetek a betegek csak kis százalékában jelentkeznek, gyakran az előrehaladott érszűkület is tünetmentes lehet.

A perifériás verőérbetegség vagy közismertebb nevén alsóvégtagi érszűkület az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. Az érszűkület két szempontból is veszélyesnek mondható. Köztudott, hogy az alsóvégtag vérellátását rontva akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, a járás korlátozott volta jelentősen rontja az életminőséget. A betegség késői felismerése a végtag elvesztéséhez, amputációhoz vezethet. Az epidemiológiai kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy az érszűkületes beteg számára a másik veszélyt a gyakran egyidejűleg, tünetek nélkül fennálló koszorúér- és agyi érbetegség jelenti. A statisztikák szerint az érszűkületes betegeknek, függetlenül attól, hogy a jellegzetes tünetek jelentkeznek-e, kétszer nagyobb az esélye egy szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére, aminek következtében a betegség kialakulását követő öt éven belüli halálozás a 30 %-ot is elérheti.

A klasszikus tünetek, az intermittáló sántítás esetén a betegség felismerése relatíve egyszerű. Jellemzője, hogy az érintett végtag izmaiban járáskor fájdalom, zsibbadás vagy nehézségérzés lép fel, mely a beteget bizonyos távolság megtétele után megállásra kényszeríti. Jellemző a fájdalom helye (leggyakrabban vádli vagy comb), a reprodukálhatóság és az, hogy pihenésre 10 percen belül megszűnik. Magas szintű érszűkület esetén a járáskor jelentkező panaszok mellett fartáji fáradtság, szexuális funkciózavarok is tarkíthatják a klinikai képet. A típusos tünetek a betegek csak kis százalékában jelentkeznek (10-35 %), gyakoriak az atípusos tünetek és gyakran az előrehaladott érszűkület is tünetmentes lehet pl. mozgásszegény életmód vagy diabeteses idegkárosodás esetén.

A diagnózis alapja egy egyszerű, fájdalmatlan műszeres vizsgálat, az úgynevezett boka-kar index mérése, mely tünetmentes esetben is alkalmas az érszűkület megállapítására. Ennek során vérnyomásmérő mandzsetta és ultrahangos Doppler mérőfej segítségével megmérik mindkét karon és mindkét lábon a boka magasságában a vérnyomást (1.ábra). Amennyiben az alsóvégtagban mért vérnyomás alacsonyabb, az érszűkület diagnosztizálható. Súlyos szűkület esetén további speciális vizsgálatokra lehet szükség az esetleges sebészi vagy értágító beavatkozás eldöntése céljából.

Ha felderítettük az érszűkület fennállását, a kezelésben is kettős célt kell követnünk, javítanunk kell az alsó végtag keringését és csökkenteni a várható szív vagy agyi ér eredetű események bekövetkeztének valószínűségét. A kezelés alapja a megfelelő életmód mellett alkalmazott gyógyszeres kezelés. Alapvető a dohányzás felfüggesztése, a rendszeres mozgás és amennyiben indokolt testsúlycsökkentés. A szív-érrendszeri események kockázatát bizonyítottan csökkenti a koleszterin szint csökkentése, az esetlegesen jelenlévő magas vérnyomás és cukorbetegség megfelelő kezelése. Ha már járás nehezítettség is jelentkezik, szakorvosi vizsgálat szükséges a betegség stádiumának tisztázására, ill. az ennek megfelelő terápiás javaslat céljából. Az intermittáló sántítás stádiumában a napi rendszeres sétával javítható az alsóvégtag keringése, növekszik a fájdalom nélkül megtett út hossza. A járástávolság növelhető vérkeringést javító gyógyszerekkel, ezek közül a leghatékonyabb a hazánkban is elérhető cilostazol. A kezelés részét képezik a trombózis kialakulását gátló gyógyszerek is. Ha a verőérszűkület jelentős,vagy romlik szükség van értágító beavatkozás vagy ún. helyreállító érműtét alkalmazására. Sajnos ez nem minden beteg esetében lehetséges és különösen rosszak a végtagmentés kilátásai, amikor a beteg az úgynevezett kritikus végtag keringési zavar állapotában, fekélyes vagy elhalt végtaggal kerül először szakemberhez. A betegség korai felismerése, az időben megkezdett kezelés jelentős mértékben hozzájárul a súlyos végtag keringési zavarok megelőzéséhez, és ezáltal az amputáció elkerüléséhez is.

 

Dr. Farkas Katalin PhD
profilvezető főorvos
belgyógyász, angiológus szakorvos
Szent Imre Egyetemi Oktatókórház
Angiológia Profil, Budapest

További információk a témáról a Lépések az egészségügyért weboldalon

Az érszűkület kialakulásának kockázati tényezőiről, következményeiről, megelőzéséről itt olvashat