Hazai klinikai vizsgálat igazolta a hordozható fényterápiás készülék tünetcsökkentő hatását.
Az allergiás nátha okozta panaszok jelentősen enyhülnek a tünetek erősségétől függően naponta néhány alkalommal elvégzett, négy és félperces fájdalmatlan fényterápiás kezeléstől, melyet egy, a tenyérben is elférő, azaz hordozható eszközzel végezhetünk. Ez minden bizonnyal reménykeltő ígéret mindazoknak a szénanáthában, házipor - és állatszőr allergiában szenvedő betegeknek, akik megszabadulnának végre a szemviszketéstől, orrfolyástól, tüsszögéstől, elkerülnék a gyógyszeres terápiát, vagy éppen azt egészítenék ki kényelmesen használható, könnyen elérhető, fájdalommentes kezelési módszerrel.
Sok beteg - több módszer
A globális felmelegedés már átrajzolta a pollentérképeket, a mediterrán vidékekre jellemzők felhúzódtak az északi országokba, megjelentek az első svéd parlagfű allergiások. A szénanátha-szezon időben is eltolódott, egészen pontosan széthúzódott, azaz hamarabb kezdődik és tovább tart a rettenet évada. Az is köztudott már, hogy a mai pollenek – a környezetszennyezés miatt – sokkal agresszívebbek, mivel felületükön számos, önállóan is panaszokat okozó irritáló, allergiás reakciót erősítő vegyi anyag maradványa tapad meg, s jut be a légutakba. A levegőszennyezés más tényezők nélkül is jóval több pollenszemcse termelését váltja ki például a parlagfűben.
Ezek után végképp nem meglepő, hogy egyre több az érzékeny, s egyre több az allergiabeteg ember is, a tünetek is erősebbek. Míg 1980 előtt még csak a lakosság 1-2 százaléka szenvedett a szénanátha vagy más nevén az allergiás nátha (allergiás rhinitis) tüneteitől, egy 2006-os felmérés egy budapesti kerületben már 22 százalékuknál igazolta a betegség jelenlétét. A szakrendelői tapasztalatok szerint, bár 15 évvel ezelőtt a szénanátha az iskoláskor betegsége volt, ma már egyre fiatalabb korcsoportokban is jelentkezik, akár három-négy évesek is produkálják a tüneteket. Az sem ritkaság már, hogy ötven év felett jelentkezik valaki először allergiarendelésen.
Az allergiás náthás betegek alig 30%-a jellemzi tüneteit az életminőség szempontjából enyhének vagy nem zavarónak, egyharmaduk a betegséget súlyosnak; egyharmaduk pedig - különösen hosszabb fennállás és más, társuló betegségek (asztma, hörghurutok, melléküreg gyulladások, orrpolip) esetén - kifejezetten súlyosként éli meg. Az allergiákat általánosságban jellemzi a tartós fennállás, a súlyosbodási tendencia, amely nemcsak a tünetek erősségével, hanem a többszervi (például szem, orr és tüdő-; asztma és bőrtünetek; bőr- és ételallergiák együttesei) megjelenéssel is összefügg. Ismert jelenség az is, hogy egy légúti allergiás beteg előbb csak egy allergénre válik érzékennyé, majd tünetessé, amihez később sok más érzékenység is társulhat – a beteg akár az egész pollenszezonban szenvedhet a tünetektől.
A panaszok erőssége, az érintettek tűrőképessége, rövid távú kényelmi és életminőség elvárásai, az allergiás állapot folyamatának alakulása egyéni különbségeket mutat. Van beteg, aki inkább választja az évi egyszeri, drasztikusabb injekciós (tartós hatású szteroid) kezelést, míg mások, a rövidebb időszakokban jelentkező, kezdeti vagy enyhébb tünetek esetén előbb kíméletesebb alternatív módszerekkel próbálkoznak, - mondja dr. Nékám Kristóf professzor, a Magyar Allergológiai és Immunológiai Társaság volt elnöke. Ma már a kezelőorvosok többségének véleménye szerint a terápia megválasztásában nagyobb teret kell engedni a betegnek, mert bár a kezelési lehetőségek nagy számban állnak rendelkezésre, mégiscsak a páciens tudja eldönteni, mitől lett jobban. A súlyos allergiások elsősorban a gyógyszerekben vagy azok kombinációiban bízhatnak, de sokan szívesen fordulnak más lehetőségek - mint a fitoterápia, a homeopátia, az akupunktúra, a barlangterápiák, az orröblítések, a filterek vagy éppen a fényterápia – felé. Egyedül a bizonyítottan hatástalan módszereket kell kerülni.
Hatásos alternatíva: a Medinose fényterápia
Magyarországon az allergiás nátha kezelésére többféle fényterápia is hozzáférhető, az alkalmazott hullámhosszak az UV-B-től (320 nanométer körül) a látható fényig tartanak. A Medinose készülék, amelyet 1996-ban fejlesztettek ki Izraelben, s melyet már a világ 15 országában alkalmaznak, 640 nanométeres vörös fényt használ,. Magyarországon 2005 májusa óta lehet kapni a patikákban, eddig 10 ezer darabot adtak el belőle. A tenyérben elférő készülék orrba illesztendő része kétágú - a két orrfél egyidejűleg kezelhető. A korábban speciális központokban elérhető fényterápia „otthoni", illetve hordozható változata lehetővé teszi, hogy a kezelés rugalmasan alkalmazkodjon a beteg állapotához és illeszkedjen a hétköznapi életmódjához: akkor és ott használható, ahol, és amikor szükség van rá.
A Medinose hatásosságának bizonyítására az Egészségügyi Tudományos Tanács által elfogadott protokoll alapján a Budai Irgalmasrendi Kórházban, a törökbálinti Tüdőgyógyintézetben, illetve a IX. Kerületi Szakrendelő Kft. keretei között zajlott 2007 augusztus és 2008 májusa között kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálat. A dr. Nékám Kristóf vezette kutatásban csaknem száz, az intézmények gondozásában álló, önként jelentkező allergiás rhinitiszes gyermek és felnőtt vett részt. A vizsgálat elvi kiindulópontja szerint mindegy volt, kaptak-e, vagy nem gyógyszeres kezelést a résztvevő a fényterápia megkezdése előtt, a lényeg az volt, hogy tüneteik legyenek, hiszen a kutatás arra várt választ: javítja-e ez a terápiás módszer a tüneteiket, az életminőségüket a kiindulási helyzethez képest, s ha igen, mennyiben. Bár az eredmények teljeskörű feldolgozása még tart, az előzetes adatok már rendelkezésre állnak - mondja a professzor.
A résztvevők a kutatás első fázisában egy hétig vezették tüneti naplójukat, feljegyezve a betegségre jellemző hét tünet (orrdugulás, orrviszketés,orrfolyás, tüsszögés, garat/fülviszketés, könnyezés, szemviszketés) erősségének napi alakulását. Amennyiben tüneteik összesített pontszáma elért egy minimumot (a lehetséges maximális összpontszám egyharmadát) , megkapták a Medinose készüléket egy hónapos, napi négyszeri otthoni használatra. Továbbra is vezetniük kellett a tüneti naplót, majd a kezelési periódus után még legfeljebb két hétig folytatták a tünetek feljegyzését. A betegek egyik része a kereskedelmi forgalomban kapható készüléket kapta kézhez, míg másik részük egy, az eredetivel mindenben megegyező, de „placebo" vörös fényt kibocsátó készüléket kapott. A vizsgálat a három periódus végén a betegek által megélt életminőségre is rákérdezett vizuális analóg skála módszert alkalmazva.
Az eredmények
Az eredmények összegzése után kiderült, hogy abban a csoportban, amelyik véletlen kiválasztás alapján a „hatásos" készüléket kapta, a kiindulási értékhez viszonyítva szignifikánsan enyhült a kezelések hatására a garat/fül viszketés (a 4. héten), a szem viszketése (a 2., 3., 4. héten), az orrfolyás (a 2., 3., 4. és 5. héten), a tüsszögés (a 2., 3., 4. és 5. héten) és a könnyezés (3., 4. és 5. héten), míg az orrdugulás és az orrviszketés nem változtak. Összességében a betegek mintegy 72 százalékának tüneteit enyhítette a fényterápia különböző mértékben. A betegek a 10 pontos életminőség skálán a kezdeti, átlag 4,5-ről 7,5-re értékelték a javulást a kezelés végén, a tünetek súlyossága szubjektív megítélésük szerint 6,5-ről 2,5-re csökkent. A „placebo", vagyis a hatástalan készülék használói szintén beszámoltak kismértékű tünetcsökkenésről, de ez az orrdugulásra ebben a csoportban sem vonatkozott. A kéthetes utóvizsgálatok adatai szerint, miután a betegek abbahagyták a kezelést a Medinose készülékkel, tüneteik ismét erősödni kezdtek.
Az orrban alkalmazható fényterápia allergiás tünetcsökkentő hatás-mechanizmusa részleteiben nem ismert, ebből a szempontból a teljes, az UVB-től a látható fényig terjedő hullámhossz spektrumot nem is vizsgálták. Feltételezhető más korábbi fényterápiás vizsgálatok alapján, hogy a készülék által kibocsátott vörös fény is gátolja a szövetkárosító, gyulladáskeltő reaktív szabad gyökök termelődését, a hisztamin felszabadulását, az allergiás reakciókban szerepet játszó sejtek, különösen az eozinofil sejtek gyulladásközvetítő és - fokozó anyagainak elválasztását; illetve e sejtek élettartamát csökkenti.
Mivel az allergia genetikailag is meghatározott, lelki tényezőkkel erősen átszőtt, összetett betegség, még számos kérdés érdemesül arra, hogy további kutatások keressék a választ. Vizsgálni lehet majd a hosszú távú, akár többéves kezelés eredményeit, hiszen a betegség krónikus, nem növénypollen, hanem házipor-atka vagy állatszőr kiváltotta változatában a gyógyszeres kezelés sem szezonhoz kötött, átmeneti.
Elképzelhető, hogy a fényterápiák nem csak a betegség akut szakaszában, hanem megelőzésképpen (elsősorban a tünetromlás elkerülésére) is használhatók. A tünetenyhülés dinamikája alapján szezonális (intermittáló) kórképekben az allergiát kiváltó pollen szezonja előtt legalább egy héttel célszerű megkezdeni a kezelést. A Medinose terápia önállóan vagy gyógyszeres terápia mellett is alkalmazható, mivel az allergia ellenes szerekkel, az antihisztaminokkal vagy kortikoszteroidokkal semmiféle kölcsönhatása nem ismert, és a tapasztalt mellékhatások igen ritkák.
Bővebb információ és rendelési lehetőség: www.medinose.hu
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!