Még mindig fenyeget az új influenza

Folyamatosan csökken az influenzaszerű megbetegedésekkel orvoshoz fordulók száma hazánkban. Április második hetében kevesen mutattak ilyen tüneteket, körülbelül 3400-an jelentkeztek háziorvosuknál - derül ki az ÁNTSZ influenzajelentéséből. Influenza és influenzaszerű megbetegedés miatt tizenhárom ember került kórházba, ötüknél gépi lélegeztetésre is szükség volt, s egy 59 éves nő halála hozható összefüggésbe az influenza H1N1 vírusfertőzéssel.

Vele együtt 134-re nőtt az új vírussal összefüggő magyarországi halálesetek száma, s ez a lakosság számához viszonyítva magas halálozási aránynak számít.

Ugyan az influenzás tünetekkel járó megbetegedések száma fokozatosan egyre alacsonyabb volt az elmúlt hetekben, a szakemberek mégis óvnak az elbizakodottságtól, az egységes nemzetközi álláspont ugyanis az, hogy nem csak újabb H1N1-járványhullámra, de a jelenleg is fertőző más légúti betegségek gyakori előfordulására is számítani lehet. 

A fertőző betegségek szakértői szerint az új vírusnak ősszel vagy télen lehet újabb hulláma, mialatt még 6-7 millió magyar áteshet a betegségen. Közben sorozatosan indulnak az új influenza súlyosságát, illetve a világjárvány kezelését értékelő konferenciák, tanácskozások világszerte.

A H1N1 pandémiás influenza olyan súlyosságú, mint az 1957-es és 1968-as világjárvány volt, és továbbra is fenyegetést jelent, különösen az egészséges fiatalok számára - közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sürgősségi bizottságának elnöke néhány hete azon a konferencián, mely a vírus pusztításának világjárvánnyá minősítését vizsgálta. John Mackenzie azt is kijelentette: nem tud róla, hogy a tanácsadó testület 15 tagjának bármelyikét azzal a céllal közelítették volna meg gyógyszercégek, hogy befolyásolják döntéshozatalukat. Leszögezte: a pandémia „sokkal súlyosabb, mint ahogy az emberek vélekednek róla", mert a népesség egy igen fontos csoportját, a fiatal, egészséges embereket veszélyezteti.

A gyermekek és a fiatal felnőttek H1N1 okozta veszélyeztetettsége miatt a sürgősségi bizottság úgy döntött, még fenntartja a világjárvány-megjelölést, és egyelőre nem javasolja a WHO főtitkára, Margaret Chan számára, hogy „világjárvány utáni" fázis kimondásáról döntsön.

Ugyan az új influenza első hulláma hivatalosan nem ölt meg milliókat, de az összehasonlítás alapját szolgáló világjárványok 2, illetve 1 millió ember életét követelték, a szezonális influenzában pedig évente mintegy félmillióan vesztik életüket világszerte. Ezeknél a megbetegedéseknél azonban az áldozatok 90 százaléka gyenge egészségű, idős ember.

Magyarország esetében a felkészülés mértékénél ugyan kevesebben, a lakosság nyolc százaléka betegedett meg a vírustól, de a súlyos esetek és a mesterséges lélegeztetésre szorulók aránya a vártnál magasabban alakult. A H1N1 vírussal fertőzöttek 11 százaléka intenzív osztályra, közülük 67 százalék pedig lélegeztetőgépre került. A kiemelten veszélyeztetett csoportba tartozó kismamák a becslések szerint csupán 20 százaléka oltatta be magát, míg az országos oltottsági arány a 30 százalékhoz közelít.

Elrettentett az internet?
Az internet akadályozza a világjárvány kezelését azzal, hogy felerősíti a spekulációkat - hívták fel a figyelmet a WHO tisztviselői az új influenzával kapcsolatos nemzetközi kommunikációt elemző tanácskozássorozat megnyitóján.

A WHO influenzafelelős vezetője, Keiji Fukuda szerint a világháló komoly szerepet játszott az influenzariasztásban, és bár hatására az információk szélesebb körben váltak elérhetővé, különféle blogokról, közösségi portálokról és weboldalakról „rengeteg spekuláció és bírálat látott napvilágot".

Fukuda úgy vélte, a védőoltás-ellenes álláspont rendkívül aktív volt, ami számos országban megnehezítette a közegészségügyi szolgálatok munkáját. Európában a tömeges védőoltási kampányok érdektelenségbe fulladtak, mert a lakosság kételkedni kezdett annak hatékonyságában. Miután pedig a járvány a várakozásoknál enyhébbnek bizonyult, egyre több spekuláció jelent meg az oltóanyagok minőségét és a gyógyszergyártók befolyását firtatva.