Világszerte minden második ember olyan látásproblémával küzd, amely megelőzhető.
A látás kritikus szerepet játszik életünk minden területén és szakaszában. Természetesnek vesszük, de látás nélkül nehezen tudunk tanulni, járni, olvasni, iskolába járni és dolgozni. A látás hónapja lehetőséget ad arra, hogy figyelmet szenteljünk a szemünknek. Ami ma egy apró változtatás, holnap akár az életünket is megváltoztathatja.
A WHO adatai szerint világszerte több mint 2,2 milliárd ember szenved valamilyen látáskárosodásban, miközben ezek fele megelőzhető vagy kezelhető lett volna megfelelő időben történő beavatkozással. Magyarországon a felnőtt lakosság több, mint 50 százaléka használ valamilyen korrekciós eszközt (szemüveget vagy kontaktlencsét), ami azt mutatja, hogy a látásproblémák hazánkban is elterjedtek. Az emberek 80 százaléka azonban csak akkor megy szemvizsgálatra, ha már problémát tapasztal, holott a korai felismerés 20-30 százalékkal növeli a sikeres kezelés esélyét. "A látás világnapja alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet: sok esetben egyszerű, mindennapi változtatásokkal sokat tehetünk szemünk egészségéért" – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.
A WHO jelentéséből az is kiderül, hogy 1 milliárd látásproblémát érintő eset megelőzhető vagy kezelhető lenne megfelelő ellátással. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a globális refrakciós korrekció, azaz a látásproblémák világszintű javítása (például szemüveghasználat) csupán 65,8 százalékos szinten áll, ami messze elmarad az egészségügyi célkitűzésektől. A digitalizáció új kihívásokat is hozott. Egy Ománban végzett tanulmány a számítógépes látás szindróma (Computer Vision Syndrome, CVS) előfordulását és a kapcsolódó tényezőket vizsgálata kilenc főiskola 293 alapképzéses hallgatója körében. Az ománi egyetemisták 73,7 százaléknál mutathatók ki a számítógépes látási szindróma tünetei, ami a képernyő előtt töltött idő növekvő egészségügyi következményeire világít rá. Szakértői előrejelzések szerint 2050-re 740 millió gyermeket és serdülőt fog érinteni a rövidlátás, ami generációs szintű egészségügyi válságot vetít előre.
A digitális korszak újabb kihívások elé állítja a látás egészségét: a digitális eszközök átlagos napi használata már 7-10 óra, ami jelentősen hozzájárul a digitális szemfáradtság kialakulásához. A rövidlátás világszerte rohamosan növekszik, 2050-re az emberek fele rövidlátó lehet. Magyarországon évente csak a lakosság 35-40 százaléka megy el szemészeti szűrésre, holott a szakértők 1-2 évenkénti vizsgálatot javasolnak. Különösen aggasztó, hogy a gyermekek 30 százalékának van valamilyen látásproblémája, amely gyakran észrevétlen marad az iskolában, pedig a korai beavatkozás kulcsfontosságú lenne. A 40 év felettiek több mint 60 százaléka tapasztal presbyopiát, azaz öregszeműséget, ami olvasási nehézségeket okoz, és jelentősen befolyásolja az életminőséget.
Elsődleges fontosságú a rendszeres szemvizsgálat, még akkor is, ha nincs panaszunk, hiszen ez teszi lehetővé a problémák korai felismerését. UV-védő napszemüveg viselése egész évben elengedhetetlen, mivel a káros sugárzás télen és felhős időben is jelen van. A megfelelő világítás biztosítása olvasáshoz és munkához, valamint a szembarát táplálkozás (A-, C-, E-vitaminban és omega-3 zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása) szintén kulcsfontosságú. A kontaktlencsék és szemüvegek megfelelő tisztántartása, a rendszeres mozgás, a dohányzás kerülése, valamint a gyerekek szemvédelmének oktatása mind hozzájárulnak a hosszú távú szemegészséghez. A digitális világ kihívásai mellett különösen fontos a tudatos szemvédelem. Egyszerű szabályokkal, mint a rendszeres szünet tartása, megfelelő világítás használata, vagy az évenkénti szemvizsgálat, évtizedekkel meghosszabbíthatjuk szemünk egészséges működését.
Ha érdekel 5 hasznos tanács a látás javításáért, ezt a cikket ajánljuk.