A retina leválása súlyos, sürgős kezelést igénylő szemészeti probléma. Retinaleválás esetén a látás részlegesen vagy teljesen elveszhet, különösen, ha nem történik gyors beavatkozás. A károsodás kockázata bizonyos állapotokban jelentősebb.
A retina a szem hátsó részén található ideghártya, amely a látásért felelős: ide vetülnek a fényképek, és innen jut el az információ az agyba. A retinaleválás egy olyan állapot, amikor a szem hátsó részén lévő szövetréteg elkezd elemelkedni a retinától. Elméletileg bárkinél előfordulhat, azonban vannak bizonyos emberek, akiknél nagyobb a kockázata.
Magas a hajlamosító tényezők száma
Ha valakinek elsőfokú rokonánál (például szülő) előfordult retinaleválás, akkor magasabb kockázattal kell szembenéznie, mert a hajlam öröklődhet. Meglévő szembetegségek vagy műtétek érintettjeinél is nagyobb a veszély. Súlyos rövidlátás, cukorbetegség miatti ideghártya-károsodás (diabéteszes retinopátia), zöldhályog (glaukóma), szürkehályogműtét vagy más szembetegségek szintén gyengíthetik a retinát, így könnyebben bekövetkezhet az akut károsodás. Az életkorral önmagában is növekszik a retinaleválás kockázata, mert az évek előrehaladtával a szem belsejében lévő üvegtest (gélállomány) összezsugorodik és elválhat a retinától, ami növeli a szakadás kockázatát. Ezen kívül egy komoly szemsérülés (pl. ütés, baleset, erős fizikai megerőltetés) is kiválthatja a problémát.
Ennyit számít a genetika
Egy 2023-as áttekintő kutatás idéz korábbi családi vizsgálatokat, amelyek kimutatták, hogy bizonyos típusú retinaleválás családon belül halmozódhat, és az élethosszig tartó kockázat kétszeresére nő, ha elsőfokú rokon érintett. A tanulmány célja az, hogy jobban megértsük a genetikai hátteret, ami hosszú távon új, célzott terápiás megközelítésekhez vezethet. A kutatás hangsúlyozza, hogy a genetikai információk segíthetnek a veszélyeztetett egyének azonosításában és a korai beavatkozásban. A kutatók jelenleg 29 olyan gént azonosítottak, amelyek szerepet játszhatnak ennek az elváltozásnak a kialakulásában, melynek hátterében különböző genetikai és biológiai mechanizmusok állnak, melyek komplex módon hatnak együtt.
A korai felismerés jelentősége
Az Amerikai Szemészeti Akadémia (AAO) klinikai irányelvei szerint a korai felismerés kulcsfontosságú a retinaleválás diagnózisában és kezelésében, hogy elkerülhető legyen a látásvesztés. Az irányelvek kiemelik: a magas kockázatnak kitett személyeket tájékoztatni kell a retinaleválás tüneteiről, és azonnal orvoshoz kell fordulniuk, ha a következő panaszok közül bármelyik jelentkezik: úszkáló homályok (floaterek) megjelenése a látótérben, hirtelen felvillanások, árnyék vagy „függönyszerű” sötét folt a látómezőben. A rendszeres szemészeti ellenőrzés és a szemfenék vizsgálata segíthet időben kiszűrni az esetleges kezdődő retinaszakadást vagy leválást.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!