• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

    • Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

      Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

    • Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

      Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

  • költségvetés
    • A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

      A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

  • EESZT
    • Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

      Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

    • Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

      Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

    • EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

      EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

A rövidlátást nem lehet kinőni

Egészségmagazin 2017.04.12 09:24 Forrás: Semmelweis Egyetem
A rövidlátást nem lehet kinőni

A kirándulás, azaz amikor 5 méternél messzebbre tudunk nézni, jót tehet a szemnek.

Európában minden negyedik ember rövidlátó, és ez az arány várhatóan növekedni fog, mert a szem már gyerekkorban folyamatos közeli használatnak van kitéve, különösen a rendszeres számítógép-használat és az okoseszközök, illetve az olvasásos tanulás miatt – mondta dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója. A professzor a gyerekek leggyakoribb szemészeti problémái közt említette még a kancsalságot, illetve a veleszületett szürke- és zöldhályogot, amelyeket kisebb műtéti beavatkozásokkal már fiatal korban jól lehet kezelni.

A közhiedelemmel ellentétben a rövidlátás nem múlik el a kor előrehaladtával, vagyis nem lehet kinőni. Ez azzal magyarázható, hogy a rövidlátás kialakulásának alapvetően anatómiai okai vannak: akkor jelentkezik, ha a csontos szemüreg hosszabb a normálisnál, illetve a lencse felszínének domborúsága is okozhat fénytörési problémát, ami gyengíti az éleslátást – magyarázta a professzor hozzátéve, szemtornával nem lehet befolyásolni az anatómiai adottságokat. A klinikaigazgató szerint 1-1,5 dioptria felett már mindenképpen szemüveg viselése ajánlott, és nem kell attól tartani, hogy a szem ettől „ellustul" és tovább romlik, ellenben az elhanyagolt rövidlátás komoly terhelést jelent a szemnek.

Európában az emberek 25%-a rövidlátó, a gyerekek esetén is hasonló arány figyelhető meg, és az elektronikai eszközök, valamint az olvasásos tanulás miatt várhatóan ez az arány tovább fog növekedni – hangsúlyozta dr. Nagy Zoltán Zsolt. A klinikaigazgató szerint tanácsos a gyerekeknek minél kevesebb időt tölteni a számítógép és a különböző okoseszközök képernyője előtt, mivel a közeli használat az alkalmazkodási izmokat veszi igénybe, ami szintén okozhat rövidlátást, vagy fokozhatja a már meglévő problémát. A szabadban tartózkodás vagy kirándulás, azaz amikor 5 méternél messzebbre tudunk nézni, jót tehet a szemnek, mert az alkalmazkodási izmok ilyenkor nyugalmi állapotba kerülnek – javasolta.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt kiemelte, bizonyos genetikai betegségek is gyakran jelentkeznek gyermekkorban, ilyen a veleszületett szürke-, illetve zöldhályog. Ezek elhanyagolása jelentősen ronthatja az életminőséget, a korán – akár 2-3 hónapos korban – elvégzett műtéttel azonban elérhető, hogy a potenciálisan vakságra ítélt gyerekek teljes életet tudjanak élni.

Az első gyermekszemészeti osztály 30 évvel ezelőtt jött létre Magyarországon, Szegeden. Ezt követte 1992-ben a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája, ahol a gyermekszemészeti ambulancián országos lefedettségű ellátást végeznek.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink