• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

      Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

    • EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

      EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

A tanévkezdés is veszélyes időszak

Aktuális Forrás: Weborvos Szerző: kávé
A tanévkezdés is veszélyes időszak

A traumatológusok tapasztalatai szerint a vakáció kezdetén és a tanév elején ugrik meg a gyermekbalesetek száma.

Hosszú évek tapasztalata, no meg a statisztika igazolja, hogy a vakáció kezdetén és végén ugrásszerűen megszaporodnak a gyermekbalesetek, a tanévkezdés ebből a szempontból az év második legveszélyesebb időszaka.

A tanév elején nehezen szoknak bele a gyerekek a korlátokba. Egy hete még tágasabb tereken rohangászhattak, nem csoda, ha az iskolai padok kiálló sarka útjukban van. Amíg a régi, iskolai rutin nem működik, gyakoribbak a sérülések is. Ebben nem csak a figyelmetlenség, hanem a fáradtság is szerepet játszhat, újra korán kelnek, s a hosszú nappalokhoz szokva későn fekszenek a gyerekek, akiknek nyugton maradni is jelentős energiájukba kerül. Bár a szülő megnyugszik, mert gyermekét újra jó helyen, az iskola és a napközi védettségében tudja, a gyerek csak fokozatosan szokik vissza a természetes korlátok közé.

A gyerekeknek sajnos éppúgy lehet végzetes a baleset, mint a felnőtteknek, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye. Különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az itt űzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel járnak.

A sérülések fajtája is korfüggő: amíg kisgyermekkorban – 6 éves korig – a sebek és égések dominálnak, addig a 11-14 éveseknél a ficamok-rándulások, 7-11 éveseknél a végtagtörések a leggyakoribbak. A legsérülékenyebb testrész gyermekkorban egyértelműen a felső végtag, de 5 éves korig a legtöbb gyermek fejsérüléssel kerül kórházba. Ezek túlnyomó része agyrázkódás, ami azonban igen alattomos sérülésfajta, mert komolyabb elváltozás is meghúzódhat mögötte.

A szakemberek szerint a tanévkezdés átmenetét megkönnyíthetjük egy-egy hétvégi nagy kirándulással, ahol a gyerekek védett környezetben kitombolhatják a feszültséget, ami hét közben beléjük szorult. Az sem árt, ha az első időkben elkísérjük az iskoláig a már „önjáró" gyereket is, újra megmutatjuk az útvonal veszélyforrásait, amíg automatikussá válik nála a városi közlekedés megkívánta figyelem.

Ha pedig baj történik elengedhetetlen, hogy a szülő együttműködjön a gyermek kezelőorvosával, ne titkolja el, ne bagatellizálja a sérülést – figyelmeztetnek a szakemberek. A legfontosabb, hogy a sérültet, ha külső nyoma nincs is a balesetnek, mindig lássa gyermektraumatológus, ezért minden esetben szakrendelőbe vagy kórházba kell vinni. A késedelem a gyerek életébe kerülhet, a gyermekkori sérülések és halálesetek túlnyomó többsége azonban a sérült gyermek gyors, 20 percen belüli szakorvosi ellátásával jelentősen csökkenthető.

Azonnali teendők gyermekbaleset esetén
Idegentest lenyelése esetén: forduljunk azonnal orvoshoz, mert bár a lenyelt tárgyak gyakorta néhány nap alatt természetes módon kiürülnek a szervezetből, mégis, néha bekerülhetnek a légutakba vagy méretüknél, alakjuknál fogva elakadhatnak a tápcsatornában. A lenyelt tárgyat semmiképpen se próbáljuk hánytatással kihozni, mert a visszaerőltetett idegentest életveszélyes nyelőcsősérülést okozhat.

Égési sérülés esetén: az első teendő az égett bőrfelület azonnali és legalább húsz-huszonöt perces hűtése folyóvízzel vagy vizes borogatással. Ezen kívül semmit sem szabad a sérült testrészre tenni. A gyermek tenyérfelületénél nagyobb kiterjedésű égés biztosan orvosi ellátást -, a 4-5 tenyérnyi sérülés már kórházi kezelést igényel, a húsz tenyérnyi égés már életveszélyes lehet. Ha nincsen elég kötszer, a hűtés után bugyoláljuk tiszta, vasalt lepedőbe a gyermeket és itassuk bőven folyadékkal, amíg a mentő megérkezik.

Áramütés esetén: ha az áram ki és belépési helyén kis égési sérülést találunk feltétlenül vigyük orvoshoz a gyermeket. Ez ugyanis azt jelzi, hogy olyan nagy energia-behatás érte a szervezetet, ami miatt szívműködési zavar is jelentkezhet. Szerencsétlen esetben szívmegállás vagy eszméletvesztés következik be, az áramtalanítás után kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, amíg a mentő megérkezik.

Fejsérülés esetén: feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után - akár azonnal, akár órákon belül- a gyerek elveszíti az eszméletét vagy sápadt, szédül, fejfájásra, hányingerre panaszkodik, esetleg hány. Az ilyen tünetek mögött nem csak agyrázkódás, hanem életveszélyes koponyaűri bevérzés is lehet. Fejsérült gyermeket fekve, lehetőleg mentővel kell a kórházba szállítani, gyalog, főképpen egy másik gyermek kíséretében orvoshoz küldeni veszélyes. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után a fejen széles duzzanat alakul ki, vagy a fülből vér szivárog, esetleg a szem körül alakul ki lila bevérzés, mert ezek a tünetek koponyatörésre utalhatnak.

Gyógyszermérgezés esetén: akkor is hívjunk mentőt, ha a gyerek jól van. A gyanús gyógyszerekből vigyünk magunkkal mintát és próbáljuk megbecsülni, hány tabletta hiányozhat. Az eszméletlen beteget nem szabad sem felültetni, sem hanyatt fekve magára hagyni, mert egy esetleges hányás fulladást okozhat. Ehelyett felhúzott lábakkal stabil oldalfekvésbe kell elhelyezni, amíg a segítség megérkezik.

Harapott sérülés után: ajánlatos orvossal konzultálni, még akkor is, ha maga a seb jelentéktelennek látszik, mert fennállhat a veszettség lehetősége. Ez ugyanis nem gyógyítható, halálos betegség, azonban gyanús körülmények között védőoltással biztonsággal megelőzhető.

Mély sebbel minden körülmények között, lehetőleg egy-két órán belül ajánlatos a sebészeten jelentkezni. Többórás késedelem a seb fertőződése miatt már lehetetlenné teszi az optimális sebellátást. A mély sebekre tiszta kötésen kívül semmit se tegyünk.

Erős vérzés esetén - hasonlóan a szúrt-lőtt hasfali vagy mellkasi sérüléshez - sok gézlapból álló úgynevezett nyomókötést kell tenni, mert a szakszerűtlenül felhelyezett szorítókötés többet árt, mint használ.

Végtagtörés esetén: a fájdalom hamar orvoshoz viszi a beteget, de nem is érdemes várakozni: a fájdalmas duzzanat vagy alakváltás alapján gyanítható a csonttörés, ám az esetleges repedés utáni teendőket is inkább az orvos diktálja. (A Heim Pál Gyermekórház szakmai ajánlása nyomán)

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink