• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Mindent a szívelégtelenségről - a Szívünk Napján

Egészségmagazin 2023.09.22 Forrás: Weborvos
Mindent a szívelégtelenségről - a Szívünk Napján

Több mint 10 százalék a szívelégtelenségben szenvedők egyéves halálozási aránya – veszélyesebb, mint néhány gyakoribb ráktípus.

A szívelégtelenség a felnőtt népesség két százalékánál jelentkezik, ennek megfelelően világszerte hozzávetőlegesen 64 millió, az Európai Unióban 15 millió, hazánkban pedig 200 ezer embert érint. Ugyanakkor a betegség közel sem annyira közismert, mint más hasonlóan halálos kórképek. Pedig egy nemrég közzétett nemzetközi tanulmány szerint több mint 10 százalék a szívelégtelenségben szenvedők egyéves halálozási aránya – veszélyesebb, mint néhány gyakoribb ráktípus. De vajon mit jelent pontosan, ha valaki szívelégtelenségben szenved, mik a tünetei, hogyan diagnosztizálható, létezik rá modern terápia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat, aki kilátogat szeptember 24-én hazánk egyik legnagyobb ingyenes lakossági egészségügyi eseményére, a 23. Szívünk Napjára.

A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és az MKT Szívalapítványa által szervezett eseményen hazánk elismert szaktekintélyei igyekeznek választ adni a kilátogatóknak a fent említett kérdésekre. A szívelégtelenség legyőzésének rejtelmeibe Prof. Dr. Sepp Róbert, Dr. Borbély Attila, Dr. Sax Balázs és Prof. Dr. Halmosi Róbert 14:50-től avatja be az érdeklődőket egy kerekasztal-beszélgetés keretében.

„A betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja, egyben a kórházi felvétel egyik vezető oka, amely így jelentős gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra. A szívelégtelenség egy gyakori és rossz prognózisú, valamint jelentősen aluldiagnosztizált betegség, mivel a tünetek és panaszok gyakran nem specifikusak, és egyéb betegségekkel is átfedést mutatnak. Ezért különösen fontos a betegséggel kapcsolatos információátadás, ismeretterjesztés” – magyarázza a beszélgetés egyik leendő résztvevője, Prof. Dr. Sepp Róbert, az SZTE SZAOK Belgyógyászati Klinika Kardiovaszkuláris Centrum Non-Invazív Kardiológiai Részlegének vezető egyetemi tanára.

A cukorbetegségben érintettek kiemelten veszélyeztetettek

A szívelégtelenség az esetek döntő többségében már meglévő szív- és érrendszeri betegségek talaján alakul ki, mint például a koszorúér-betegség, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Úgy is tekinthetjük, mint az eltérő eredetű szívbetegségek végstádiumát. „A szívelégtelenség tulajdonképpen egy tünetegyüttes. Legismertebb tünetei a fáradékonyság és a nehézlégzés megjelenése – először csak terhelésre, később nyugalmi állapotban is –, melyek korlátozhatják a fizikai terhelhetőséget. Jellegzetes tünet még a lábdagadás, az étvágytalanság, esetleg a szívritmuszavar. A betegnek ezen tünetek jelentkezésekor mindenképpen orvoshoz kell fordulni” – hangsúlyozza Prof. Dr. Sepp Róbert.

A diabétesz már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék. A 2-es típusú cukorbetegség a koszorúér-betegség és stroke előfordulási gyakoriságát, és a szívelégtelenség előfordulási esélyét is többszörösére emeli. A javuló betegellátás ellenére a szívelégtelenség túlélési aránya – nemre való tekintet nélkül – sajnos rosszabb, mint a férfiak esetében például a prosztatarák, vagy nőknél az emlőrák.

A korai felismerés életeket menthet

A szívelégtelenség tehát egy gyakori és rossz prognózisú kórkép, azonban gondos odafigyeléssel megelőzhető. Ha már kialakult, fontos a korai diagnosztizálás és a megfelelő kezelés, amivel javíthatjuk a betegek életminőségét és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat – hangsúlyozza a professzor. Már olyan megelőző intézkedésekkel is sokat tehetünk a szívünkért, mint az egészséges életmód, a mozgás, a káros szenvedélyek elhagyása. Ugyanakkor ma már a diabétesz és a szívelégtelenség kezelésében is rendelkezésre állnak olyan komplex terápiás lehetőségek, melyek a szövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot.

Fesztivál az egészségért a megújult Városligetben

Immáron 23. alkalommal szervezi meg a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és az MKT Szívalapítványa szeptember utolsó vasárnapján hazánk egyik legnagyobb lakossági egészségügyi eseményét, a Szívünk Napját, amelynek idei főszereplője a sport lesz. Az ingyenes rendezvényen szakmai előadásokkal, szűrővizsgálatokkal, számtalan kiállítóval, színes családi programokkal és értékes nyereményekkel várják az érdeklődőket.

Legolvasottabb cikkeink