Weborvos.hu
  • Pollen
    • Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

      Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

    • OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

      OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

    • OKI: már tüneteket okoz a parlagfű

      OKI: már tüneteket okoz a parlagfű

  • utazás
    • Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

      Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

    • Kockázatos az utazás az oltások nélkül

      Kockázatos az utazás az oltások nélkül

    • Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

      Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

  • napártalom
    • A napégés meggyógyul, a hatása megmarad

      A napégés meggyógyul, a hatása megmarad

    • Milyen szempontok szerint válasszunk naptejet?

      Milyen szempontok szerint válasszunk naptejet?

    • Rendszeresen kell használni a fényvédőt

      Rendszeresen kell használni a fényvédőt

Terhelési nehézlégzés, éjjeli köhögés: az első jelek?

Egészségmagazin 2018.05.07 Forrás: Budai Allergiaközpont Szerző:
Terhelési nehézlégzés, éjjeli köhögés: az első jelek?

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, mely nem egyik napról a másikra alakul ki.

Az asztmát sokan csak az asztmás rohammal azonosítják: a beteg hirtelen befullad, nem kap levegőt, zihál, inhaláló készülékre van szüksége, amitől jobban lesz. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az asztmának ennél sokkal több arca van, változatos tünetei miatt pedig gyakran valóban csak későn, a valódi asztmás roham bekövetkezésekor kerül diagnosztizálásra. Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, mely nem egyik napról a másikra alakul ki. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy az asztmára kezdeti jelek figyelmeztetnek, épp úgy, ahogyan a már diagnosztizált betegeket is állapotuk rosszabbodására.

Nem természetes, ha a busz után futva zihál

Az asztma tünete is lehet, ha könnyen kifullad, gyakran elsőként jelzi a betegséget a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Intő jel lehet, ha a gyermek nem szívesen vesz részt a fogócskában, a futkározásnak gyakran zihálás, köhögő roham vet véget. Asztma felnőttkorban is kialakulhat, nem pusztán az állóképesség hiánya, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt. A túlsúly gyakran elfedi a betegséget, az érintettek úgy gondolják, hogy a séta közbeni fújtatás kizárólag a plusz kilók cipelésének következménye, valójában pedig az asztma tünetei jelentkeznek náluk.

Éjszakai köhögőrohamok

Fekvő helyzetben köhögésre ingerelhet például allergia miatti krónikus orrmelléküreg gyulladás is, ilyenkor a hátsó garatfali csorgás miatt jelentkező köhögés nem hagyja aludni a beteget. Gyakran okozza reflux is, amikor a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, emiatt köhögési ingert vált ki. Az éjszakai köhögőrohamok gyakran az asztma első jelei, ezért sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha nem fordulunk orvoshoz, akkor nemcsak a kialvatlanságot kockáztatjuk, de az alapbetegség is egyre súlyosabbá válhat.

Mi történik, ha orvoshoz fordulunk?

Ha asztmára utaló tüneteink vannak, tüdőgyógyász tud segíteni a kezelésben. Ismétlődő köhögési rohamok és terhelésre jelentkező nehézlégzés kapcsán első körben biztosan szükség lesz légzésfunkciós vizsgálat elvégzésére, melynek segítségével képet kaphat a tüdő állapotáról. Ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a panaszokat asztma okozza, akkor a kezelőorvos személyre szabott kezelést állít össze, amivel időben elkezdett kezeléssel a tüneteink teljesen meg tudnak szűnni. Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető, a betegek egészséges társaikhoz hasonlóan jó életminőséget tudnak elérni, megfelelő kezeléssel.

Örökre gyógyszert kell majd szednem?

Az asztma kezelése lépcsőzetes felépítésben történik, elsősorban a tünetek határozzák meg, hogy milyen rendszerességgel, milyen gyógyszereket kell szednie a betegnek. A fél- egy évenkénti kontroll alkalmával az aktuális állapot függvényében a kezelés le- és felfelé is módosítható, tehát emelni és csökkenteni is lehet a szükséges gyógyszerek mennyiségét. Nem kell tehát örökre ugyanazokat a gyógyszereket szedni, folyamatos kontroll mellett állítjuk be az a mennyiséget, amellyel a beteg tünetmentesen élhet, sportolhat is – magyarázza dr. Potecz Györgyi.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink