• Pollen
    • Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

      Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

    • Kezdődik a pázsitfűfélék pollenszórása

      Kezdődik a pázsitfűfélék pollenszórása

    • Felnőttkorban is kialakulhat az allergia

      Felnőttkorban is kialakulhat az allergia

  • utazás
    • Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

      Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

    • Mit tehetünk az utazási betegség, a jetlag ellen?

    • Csupán a négy F-et kell betartanunk

  • napártalom
    • Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

      Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

    • Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

      Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

    • Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

      Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

Terhelési nehézlégzés, éjjeli köhögés: az első jelek?

Egészségmagazin 2018.05.07 Forrás: Budai Allergiaközpont Szerző:
Terhelési nehézlégzés, éjjeli köhögés: az első jelek?

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, mely nem egyik napról a másikra alakul ki.

Az asztmát sokan csak az asztmás rohammal azonosítják: a beteg hirtelen befullad, nem kap levegőt, zihál, inhaláló készülékre van szüksége, amitől jobban lesz. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az asztmának ennél sokkal több arca van, változatos tünetei miatt pedig gyakran valóban csak későn, a valódi asztmás roham bekövetkezésekor kerül diagnosztizálásra. Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, mely nem egyik napról a másikra alakul ki. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy az asztmára kezdeti jelek figyelmeztetnek, épp úgy, ahogyan a már diagnosztizált betegeket is állapotuk rosszabbodására.

Nem természetes, ha a busz után futva zihál

Az asztma tünete is lehet, ha könnyen kifullad, gyakran elsőként jelzi a betegséget a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Intő jel lehet, ha a gyermek nem szívesen vesz részt a fogócskában, a futkározásnak gyakran zihálás, köhögő roham vet véget. Asztma felnőttkorban is kialakulhat, nem pusztán az állóképesség hiánya, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt. A túlsúly gyakran elfedi a betegséget, az érintettek úgy gondolják, hogy a séta közbeni fújtatás kizárólag a plusz kilók cipelésének következménye, valójában pedig az asztma tünetei jelentkeznek náluk.

Éjszakai köhögőrohamok

Fekvő helyzetben köhögésre ingerelhet például allergia miatti krónikus orrmelléküreg gyulladás is, ilyenkor a hátsó garatfali csorgás miatt jelentkező köhögés nem hagyja aludni a beteget. Gyakran okozza reflux is, amikor a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, emiatt köhögési ingert vált ki. Az éjszakai köhögőrohamok gyakran az asztma első jelei, ezért sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha nem fordulunk orvoshoz, akkor nemcsak a kialvatlanságot kockáztatjuk, de az alapbetegség is egyre súlyosabbá válhat.

Mi történik, ha orvoshoz fordulunk?

Ha asztmára utaló tüneteink vannak, tüdőgyógyász tud segíteni a kezelésben. Ismétlődő köhögési rohamok és terhelésre jelentkező nehézlégzés kapcsán első körben biztosan szükség lesz légzésfunkciós vizsgálat elvégzésére, melynek segítségével képet kaphat a tüdő állapotáról. Ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a panaszokat asztma okozza, akkor a kezelőorvos személyre szabott kezelést állít össze, amivel időben elkezdett kezeléssel a tüneteink teljesen meg tudnak szűnni. Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető, a betegek egészséges társaikhoz hasonlóan jó életminőséget tudnak elérni, megfelelő kezeléssel.

Örökre gyógyszert kell majd szednem?

Az asztma kezelése lépcsőzetes felépítésben történik, elsősorban a tünetek határozzák meg, hogy milyen rendszerességgel, milyen gyógyszereket kell szednie a betegnek. A fél- egy évenkénti kontroll alkalmával az aktuális állapot függvényében a kezelés le- és felfelé is módosítható, tehát emelni és csökkenteni is lehet a szükséges gyógyszerek mennyiségét. Nem kell tehát örökre ugyanazokat a gyógyszereket szedni, folyamatos kontroll mellett állítjuk be az a mennyiséget, amellyel a beteg tünetmentesen élhet, sportolhat is – magyarázza dr. Potecz Györgyi.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink