A Magyar Kórházszövetség állásfoglalása

Magyarország lakossága elsődleges jelentőséget tulajdonít az egészséget és az egészségügy helyzetét érintő kérdéseknek, körülményeknek és terveknek – ez derül ki a legújabb közvélemény-kutatási adatokból, amelyek visszaigazolják a Magyar Kórházszövetség korábbi állásfoglalásait. Ennek megfelelően üdvözöljük, hogy ismét emelkedni kezdtek az egészségügyre fordított közkiadások, és szintén támogatandónak tartjuk, hogy a többletforrások elsőként a legkritikusabb területre, a humánerőforrás válságának megoldására összpontosulnak.

Ugyanakkor fontosnak tartjuk jelezni, hogy a béremelések területén további – hasonló nagyságú – lépések szükségesek a biztonságos betegellátáshoz, illetve a belső és külső elvándorlási folyamat megfordításához. Belátható céldátumot kell rögzíteni arra is, hogy az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók bére nominálisan is megközelítse az uniós átlagot.

A Kórházszövetség „életmentőnek" tartja a múlt év végi adósságrendezést, ugyanakkor ismételten felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy a kórházi dologi kiadások fedezetének hasonló mértékű, előre tervezett emelése a jelenleginél hatékonyabban és gazdaságosabban szolgálná az intézmények kiegyensúlyozott gazdálkodását.

Örömmel láttuk, hogy sikeresen zárultak a 2007-2014 közötti uniós ciklus egészségügyi beruházásai, így több mint 500 milliárd forintnyi fejlesztési forrás csatornázódott az ágazatba. E projektek bizonyították, hogy az egészségügyi ellátásért felelős vezetők képesek koherens fejlesztéspolitikai célokat megfogalmazni és azokat maradéktalanul megvalósítani.

Ezen a területen a következő időszakban a lépéshátrányba került fővárosi egészségügyi ellátás fejlesztésének kell abszolút elsőbbséget kapnia, ugyanakkor a kórházszövetség támogatja a vidéken megkezdett és be nem fejezett beruházások megvalósítását. Már most fel kell készülnünk azonban arra, hogy elegendő fedezet álljon rendelkezésre a megvalósult fejlesztések átadás utáni működtetésére, és gondoskodnunk a most telepített infrastruktúra néhány év múlva szükségszerűvé váló karbantartásáról vagy akár pótlásáról – különös tekintettel arra, hogy később ezekre valószínűleg nem állnak majd rendelkezésreuniós források.

A Kórházszövetség fontosnak tartja, hogy továbbra is szakmai és gazdasági szempontból egyaránt erős és felelős, önálló menedzsmentek dolgozzanak a kórházak élén. Ragaszkodunk a tagkórházak gazdasági önállóságához. Ezért nem értettünk egyet a kancellária rendszer bevezetésével és a gazdasági-pénzügyi alkalmazottak központi állományba helyezésével.

Az ágazat irányító, ellenőrző és finanszírozási rendszerének ismételt átszervezésével kapcsolatos aggályainkat továbbítottuk a döntéshozóknak is. Igazságtalannak tartjuk azt a gyakorlatot, amely az egyes ellátóintézmények ellenőrzésekor fellelt rendszerszintű problémákat kizárólag az érintett intézményi menedzsmentek nyakába kívánja varrni, holott e problémák kialakulása és kezelése ennél sokkal szélesebb felelősségi kört érint.

Az elmúlt évben felmutatott sikerek megmutatták, hogy eredményeket ott tudunk elérni, ahol szakmai, társadalmi és politikai konszenzust sikerül kialakítani – ellenben kudarcot vallottak azok a kísérletek, amelyeknél az ágazat szereplői konfrontálódtak egymással. A Magyar Kórházszövetség továbbra is elkötelezett híve egy jól működő, hatékony és humánus egészségügyi ellátórendszer kialakításának és működtetésének.

Szervezetünk konstruktív partnere kíván lenni mindenkinek, akinek felfogásában a „salus aegroti suprema lex esto", azaz„a beteg java a legfőbb törvény" elve nem csupán jelszó, hanem minden cselekedetében megvalósuló gyakorlat.