Megtorpant a reform, nagy a bizonytalanság 

3,6 százalék: ennyit költ az állam GDP arányosan egészségügyre. Összehasonlításként az Európai Unió országainak GDP arányos átlaga 8 százalék. Többek között ezt a sokkoló adatot tárta az IME szerdai konferenciájának hallgatóság elé Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A nagy érdeklődés övezte konferencián több ex-egészségügyi államtitkár is megjelent, de a jelenlegi, Takács Péter is felszólalt. Összegezte az egészségügyi átalakítások eddig elért eredményeit, és azt is elmondta, a fenti adat azért nem egészen úgy van, tovább kellene számolni.  

Mennyire sikerült visszatérni a pandémia előtti egészségügyi ellátáshoz? Kiss Zsolt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatójának kivetített adatai szerint még nem igazán. A 2019. első négy hónapját összehasonlítva 2023. első négy hónapjával a járóbeteg-szakellátás idén 80 százalékot ért el, de a fekvőbeteg-ellátás is csak a korábbi 91 százalékát teljesítette. A főigazgató egyelőre kevés tapasztalatot tudott megosztani a teljesítményfinanszírozásra való visszatérésről, hiszen a tervezett tavalyi átállás helyett, csak idén februárban sikerült odahagyni a mindenki szerint kevéssé hatékony átlagfinanszírozást.   

Az az adatsor viszont elég megdöbbentő volt, amit Kiss Zsolt az egészségügyi költségeken belüli bérarányokról osztott meg. Eszerint a gyógyító-megelőző kasszán belül míg 2019-ben 3,7 százalék volt a közvetlen bértámogatások aránya, addig 2023-ban már csaknem 40 százalék (39,4). Ami azt is jelenti, hogy dologi kiadásra egyre kevesebb jut. Bár a főigazgató szerint is egyelőre nem túl rózsás a helyzet, azt azért megjegyezte: „A kritikus helyzetek rávilágítanak, mik a legfontosabb feladatok, mit kell megoldani”.  

Az egészségügy mai állapotáról adott átfogó képet Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese. Összegzése alapján az ágazat átalakítása több helyen is megtorpant, így például a vármegyei integráció, a városi kórházak funkciószűkítése, a szakrendelők államosítása. Lehet, hogy csak ideiglenes akadályok késleltetik a változást, de sok a bizonytalanság. A tervezett szakdolgozói béremelés sem sikerült az egészségügyi kormányzatnak, hiába terveztek 170 milliárdos fejlesztést, összesen 41 milliárd béremelést tudnak adni idén. Az ágazat pénztelenségét jól mutatja, hogy bár a konkrét számokat nézve nő a támogatás összege, mégis, a gyógyszercégek befizetése nélkül a GDP csupán 3,6 százaléka jut egészségügyi közkiadásra.  

Ebben a helyzetben az ágazat minden szereplője elégedetlen – mondta a szakember. Frusztrált az állam, mert hiába tesz egyre több pénzt a rendszerbe, mégsem lett jobb. Frusztrált a kórházfenntartó (OKFŐ), mert kezelhetetlen mennyiségű feladata van. Frusztráltak a kórházigazgatók, mert nincs lehetőségük az önálló döntésekre. Frusztráltak a háziorvosok, mert sok a kérdőjel a praxisközösségek, az új ügyeleti rendszer körül, és az önálló járóbeteg-ellátók is tudják, hogy valószínűleg csak ideiglenesen kerülték el az államosítást. És a beteg is frusztrált, mert nem fér hozzá a közellátáshoz, a magánt is egyre kevésbé tudja kifizetni, a gyógyszerköltségei pedig folyamatosan nőnek.   

A politikus türelmetlen, az orvos fásult, a betegek pedig egyre betegebbek – összegezte Sinkó Eszter. Váltanunk kellene! – mondta az egészségügyi szakértő, aki utalva az ágazat minden terén észlelhető központosítására az Egészségügyi Világszervezet egyik mondatát idézte: „Egy komplex rendszert nem lehet hatékonyan vezetni lineáris, hierarchikus döntéshozatal mentén”.   

A változásokról beszélt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is. Igaz, ő inkább a mundér becsületét védte. A kórházi rendszer átalakításának szükségességéről többek között elmondta, hogy a mostani túlméretezett struktúra még a szocialista időket idézi, holott a kórházi ellátás nagyot változott az utóbbi évtizedekben. Kevésbé invazívak a műtétek, gyorsabban épül fel egy beteg. Nem kell már 3 hetet kórházban feküdni egy vakbél-műtét után. Egy embernek átlagosan 12,5 évente van szüksége kórházi ellátásra, tehát fontosabb, hogy ilyenkor minőségi szolgáltatást kapjon, mint az, hogy a kórház a közelében legyen. Az államtitkár leszögezte, nem fognak bezárni kórházakat, de a fekvőbetegellátás szerepét újra kell gondolni.   

A finanszírozási rendszer átalakítása megkezdődött - mondta az államtitkár. Hangsúlyozta, az alapellátásnál nagyobb szerepet kell kapnia az indikátoroknak, de hogy pontosan hogy nézzen ki a praxisok finanszírozása egy, az államtitkárságon belül létrehozott bizottság dolgozza ki. Hasonlóan a kódkarbantartó bizottsághoz, amely már korábban megalakult. A finanszírozás változtatásának hatását 8-10 kijelölt egészségügyi intézményben mérik majd le, amelyek között lesz sokszakmás városi kórház, egyetemi klinika, de országos intézet is.   

A kórházi adósság kapcsán az államtitkár azt is elmondta, hogy a nagy tartozásokhoz hozzájárul, hogy az ingatlanüzemeltetés egyes intézményeknél hatalmas kiadást képvisel. Például vannak olyan kórházak, ahol az összes kiadásnak csupán 3,1 százaléka a rezsi, de vannak olyanok, mint például a János Kórház, ahol a költségek 15-16 százaléka az ingatlanüzemeltetésre megy el. Ezt a helyzetet kívánják úgy megoldani, hogy ez a funkció a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF-hez) kerül, első körben a budapesti kórházaknál.

Az államtitkár azt is bejelentette: az új ügyeleti rendszer kiépítése folytatódik, szeptembertől Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megye csatlakozik.