Weborvos.hu
  • Pollen
    • Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

      Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

    • OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

      OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

    • OKI: már tüneteket okoz a parlagfű

      OKI: már tüneteket okoz a parlagfű

  • utazás
    • Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

      Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

    • Kockázatos az utazás az oltások nélkül

      Kockázatos az utazás az oltások nélkül

    • Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

      Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

  • napártalom
    • A napégés meggyógyul, a hatása megmarad

      A napégés meggyógyul, a hatása megmarad

    • Milyen szempontok szerint válasszunk naptejet?

      Milyen szempontok szerint válasszunk naptejet?

    • Rendszeresen kell használni a fényvédőt

      Rendszeresen kell használni a fényvédőt

Mérföldkő a vesebetegek kezelésének kutatásában

Hírek Forrás: MTI Szerző:
Mérföldkő a vesebetegek kezelésének kutatásában

Először hoztak létre működő emberi veseszövetet élő szervezetben kutatók.

Először hoztak létre működő, vagyis vizelettermelésre képes emberi veseszövetet élő szervezetben kutatók, akik szerint eredményeik mérföldkövet jelentenek a vesebetegségek kezelésének fejlesztésére irányuló kutatásokban. A Stem Cell Reports című folyóiratban publikált tanulmány készítői laboratóriumban növesztett humán embrionális őssejtekből hoztak létre veseglomerulusokat - érgomolyagokat -, amelyeket egy természetes kötőszövetként működő gélszerű anyaggal kevertek össze, majd egerek bőre alá fecskendeztek - írta a medicalxpress.com.

Három hónappal később a szövetvizsgálati eredmények kimutatták, hogy az egerek szervezetében a vese működési alapegységét jelentő nefronok képződtek. (A nefron vesetestecskéjében - ezt az érgomolyag és az úgynevezett Bowman-tok alkotja - képződik az elsődleges szűrlet, amely a csatornarendszerében vizeletté alakul és a vizeletelvezető rendszer felé továbbítódik.)

A létrejött nefronok rendelkeztek az emberi vesében lévő nefronok alkotóelemeinek döntő részével, köztük a közeli (proximális) kanyarulatos csatornával, a távoli (distalis) kanyarulatos csatornával, a Bowman-tokkal, valamint a Henle-kaccsal.

Az egerekben továbbá - saját érrendszerünkhöz kapcsolódó - hajszálerek (kapillárisok) fejlődtek ki az új "mini-vesék" táplálására. A kutatók szerint azonban nagy artéria híján a szerv csupán a töredékét képes ellátni a teljes feladatának. A kutatók ezért most sebészekkel együttműködve dolgoznak azon, hogy egy artéria "bevezetésével" biztosítsák a létrehozott "mini-kiválasztószervek" jobb vérellátását.

Az apró szűrőegységek működőképességének teszteléséhez a szakemberek egy fluoreszkáló fehérjét használtak, amely megszínezte a vér átszűrésével keletkezett vizeletszerű anyagot. A kutatók nyomon követték a fehérje útját és kimutatták a "mini-vesék" csatornáiban, bizonyítva a szürletképződést.
A tanulmányt vezető Sue Kimber, a Manchesteri Egyetem professzora szerint a szűrőegységek működőképessége tehát bizonyított, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mekkora százalékban funkcionálnak.

"Világszerte kétmillió embernél alkalmaznak dialízist, vagy transzplantációt veseelégtelenség miatt, és sajnos további kétmillióan halnak meg évente amiatt, hogy nem férnek hozzá ezekhez a kezelésekhez" - húzta alá Adrian Woolf, az egyetem professzora, hozzátéve, hogy a mostani felfedezésük egy nap remélhetőleg segíteni fogja a páciensek kezelését.

A tanulmányt a brit Medical Research Council és a Kidney Research UK jótékonysági szervezet támogatta.

Legolvasottabb cikkeink