• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Nem minden gyerekbetegségen kell átesni

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

A bárányhimlőről kiderült, bizony nem is olyan ártalmatlan viszkető vírusfertőzés.

A gyakran ártalmatlannak tartott betegségről, a bárányhimlőről kiderült, bizony nem is olyan ártalmatlan viszkető vírusfertőzés. A bárányhimlő súlyos következményeinek megelőzésére hívja fel a figyelmet a március elején elindított „Védőoltással a Bárányhimlő Ellen" Program. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) által támogatott információs kampány során óvodapedagógusok és szülők kapnak részletes tájékoztatást a még ma is gyakran ártalmatlannak tartott betegségről. 

 HGYE szerint a felvilágosító kampány elindítása rendkívül időszerű, hiszen 2015 első heteiben tavalyhoz képest is jelentősen nőtt a hazai bárányhimlős megbetegedések száma. Januárban és februárban közel 7000 esetet regisztráltak.

Magyarországon a bárányhimlő a leggyakoribb bejelentett fertőző kórkép. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai alapján a 3-5 évesek között fordul elő leggyakrabban, végül az óvodáskor végére a kicsik csaknem 90%-a megfertőződik általa.
A rendkívül ragályos bárányhimlőt a cseppfertőzéssel is terjedő varicella vírus okozza. A beteg már a lappangási idő végén, a tünetek megjelenése előtt fertőz, ezért a bárányhimlő megjelenése a közösségben könnyen járvány kialakulásához vezet.

A bárányhimlő az esetek többségében enyhe lefolyású, de a betegek mintegy 2-6%-ánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat, és ritkán halálos kimenetelű is lehet. A regisztrált bárányhimlős esetek száma itthon 30-40 ezer évente; a szövődményes megbetegedések közül 300-400 kórházi kezeléssel végződik.

A szakemberek „helyzetjelentése" szerint várhatóan idén sem javulnak a betegség előfordulási statisztikái, hiszen a múlt év hasonló időszakához képest már az esztendő első két hónapjában komolyan megnőtt az ismert esetek száma.

- Bölcsődébe, óvodába kerülve szinte mindegyik beoltatlan gyermek megkapja a betegséget, ami gyorsan járványok kialakulásához vezethet. Azokban a praxisokban, ahol magas a bárányhimlő elleni átoltottság, szinte teljesen megszűnt, vagy évi egy-két esetre csökkent a megbetegedések száma. A szabályoknak megfelelően beadott bárányhimlő elleni védőoltás a betegség és a veszélyes szövődmények elleni védekezés leghatékonyabb eszköze – mutatott rá a megelőzés fontosságára Dr. Muzsay Géza a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke. - Ezért is tartjuk fontosnak a megelőzési program támogatását és a betegségre vonatkozó információk célzott eljuttatását az érintettekhez.

Tények és tévhitek
A „Védőoltással a Bárányhimlő Ellen" Program honlapján (www.baranyhimlo.hu) található összefoglaló szerint a megelőzés hatékonyságát továbbra is hátráltatják a bárányhimlővel kapcsolatban széles körben elterjedt tévhitek, illetve a betegséggel kapcsolatos információhiány. Ilyen tévhit például, hogy védőoltás helyett érdemes „természetes védettséget szerezni", azaz gyermekkorban átesni a betegségen. „Ennek az a magyarázata, hogy korábban nem volt lehetőség a betegség megelőzésére, azt pedig már akkor is tudták, hogy a serdülő- vagy felnőttkorban – különösen várandósan – átvészelt fertőzés nagy kockázattal és súlyos szövődményekkel járhat.

A védőoltás kifejlesztését több évtizeddel ezelőtt éppen az tette szükségessé, hogy a szövődmények gyakoriságára vonatkozó felmérések bebizonyították, hogy a gyermekkorban átvészelt bárányhimlő sem veszélytelen – tudtuk meg Dr. Ujhelyi Enikőtől, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Gyermekintenzív Osztály, osztályvezető főorvosától.

- Nem igaz az sem, hogy a beoltott gyermekek felnőttként lesznek betegek, illetve az is tévedés, hogy szoptatás alatt nem kaphatják meg a védőoltást a kismamák. Ugyancsak fontos tudni, hogy a betegség bizonyítottan nem csak immunhiányos gyermekekre veszélyes, hanem teljesen egészséges gyermekeknél is felléphet szövődmény – mondotta Dr. Mészner Zsófia az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója, aki egyben klinikai védőoltási szaktanácsadó is.

A szakemberek szerint a megelőzés szempontjából ugyancsak lényeges információ, hogy a varicella vírus nem csak gyermekeket fertőzhet meg. Akik gyermekkorban nem fertőződnek meg, felnőttkorban még fogékonyak lehetnek rá: ez a magyar felnőtt lakosság mintegy 10-15 %-át érinti. A felnőttkori bárányhimlő rendszerint súlyosabb lefolyású és több kockázattal jár, érdemes védőoltással védekezni.

Egy családon belül a második, illetve harmadik családtag bárányhimlő-fertőzése rendszerint jóval több kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart. Ha az óvodás gyermek védőoltást kap, akkor egyúttal megelőzhető az is, hogy a kisebb testvérét – vagy a fertőzésen még át nem esett várandós anyukáját, aki esetleg az életkora vagy állapota miatt nem kaphat védőoltást – megfertőzze.
A felnőtteknek ugyancsak számolni kell az övsömör kialakulásával is, ami nem más, mint a bárányhimlő vírusa által okozott ideg- és bőrgyulladás. Az övsömör a bárányhimlő átvészelése után alakulhat ki, mivel a vírus jelen marad a szervezetben, és évekkel később újra aktiválódhat – magyarázta Mészner doktornő.

Györffy Pál az Országos Mentőszolgálat szóvivője magát hozta fel bizonyítékként, aki bizony felnőttként kínlódta meg ezt a vírusfertőzést. Természetesen megemlítette, hogy gyermekeit imádattal szereti, nem mulasztotta volna el a bárányhimlő elleni beoltatásukat sem.

A szakember szerint lehetőleg egy éves kor után – előtte semmiképpen sem –, de közösségbe kerülés előtt ajánlott beoltani a gyermekeket. A két adagból álló oltás már 9 hónapos kortól elérhető, de az OEK ajánlása szerint a legideálisabb a gyermekeknek 16-18 hónapos korban beadatni, minimum 6 hét különbséggel.

Igen, fontos a felnőttek szabadon választható oltásokhoz való viszonyulása is. Meg ne hallgassuk el: a pénztárca vastagsága. Hiszen a kötelező oltásokat az egészségbiztosító finanszírozza, a választhatót viszont a családok fizetik. A kétszeri bárányhimlő elleni vakcina társadalombiztosítási támogatás nélkül úgy cirka 20 ezer forint, természetesen ennél nagyobb összeget veszítenek a betegre vigyázók, akik a munkából kénytelenek távol maradni, meg hát nem két fillér a beszedendő patikaszerek ára sem… Az USA-ban már történt számvetés arról, a védőoltás beadatása lényegesen olcsóbb, mint a felnőtteket terhelő „szövődményes" költség. Úgy tűnik, lassacskán hazánkban is felismerik, és előbb-utóbb bekerül ez az oltás a kötelezők – államilag finanszírozott – körbe.

Legolvasottabb cikkeink