• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

      EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

      EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

    • EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

      EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

A mesterséges étel menti meg a világot?

Lapszemle 2017.11.29 09:21 Forrás: mno.hu
A mesterséges étel menti meg a világot?

Egy kiló marhahús előállításához a tehénnek tíz kiló takarmányt kell megennie.

Az élelmiszer-termelés évszázadok alatt kialakult praktikái hamarosan fenntarthatatlanná válhatnak. Nagy a környezeti terhelésük, energiapazarlók, és a kapacitásuk sem elegendő a hamarosan már tízmilliárdos emberiség ellátására. Lehetséges megoldást kínálhat a laboratóriumi, mesterséges élelmiszer-előállítás, de kérdéses, hogy megfizethető lesz-e a jövőben és az emberek hajlandók lesznek-e ételként elfogadni – olvasható az mno.hu portálján.

Vannak szakemberek, akik szerint az intenzív mezőgazdaság gyakorlata sokáig már nem fenntartható, nemcsak hogy a természetes környezet rombolásával jár, de kapacitása sem győzi már sokáig az egyre sokasodó emberiség igényeit. Emiatt előbb-utóbb kénytelenek leszünk más (értsd: mesterséges) módon megoldani élelemellátásunkat.

Talán a hústermelést célzó állattartás bánik a legpazarlóbb módon az erőforrásokkal az összes élelmiszer-ipari ágazat közül. A szarvasmarhák nemcsak üvegházgáz-hatású metánt eregetnek az atmoszférába, de az előállított hústömeghez viszonyítva rettentően sokat esznek. A táplálkozási láncban felfelé haladva nagyjából a felvett energia (és tömeg) tíz százaléka épül be a szervezetbe, a fennmaradó kilencven százalék az életfolyamatok működésére megy el. Ez azt jelenti, hogy egy kiló marhahús előállításához a tehénnek tíz kiló takarmányt kell megennie, amely hatalmas legelőket, termőföldeket, öntözést, növényvédő szereket, energiafelhasználást, állatgyógyszereket, ivóvízfelhasználást feltételez.

Nem csoda, hogy a hús laboratóriumi előállítása kapta mindeddig a legnagyobb média- és szakmai figyelmet. Bár még mindig rettentően drága a mesterséges hús (az ízével kapcsolatban pedig erősen megosztottak a tesztelők), de már több cég is van a világpiacon, amely bízik abban, hogy idővel rentábilisan lehet majd húst termelni állatok nélkül is.

További részletek a weboldalon.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink