Hogyan takarékoskodnak a kórházak?

Az áprilisban bevezetett finanszírozási rendszer hatására komoly gondok jelentkeztek a kórházak gazdálkodásában. Az intézmények szerint a tb-től kapott pénz nem fedezi a gyógyítás költségeit, és nincs több tartalékuk. A Világgazdaság körkérdéséből kiderül, a betegellátás biztonsága miatt gyorssegélyként legalább 30 milliárd többletforrást tartanak szükségesnek, és meghatároztatnák, milyen ellátás jár a tb-járulék fejében.

Budaházy Emil, A Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ főigazgatója: „Tovább húzunk a nadrágszíjon. Kilenc telephelyes kórházunkban összevonással megszüntettünk néhány duplicitást. A 344 ágyas traumatológia most egy telephelyen működik. Erőfeszítéseket teszünk a felesleges konyhák részleges bérbeadására. Átfogó létszámstopot vezettünk be, és mintegy 100-120 (főként nyugdíjas) dolgozó óraszámát – és ezzel arányosan a bérét – csökkentjük. Tovább szigorítunk eddig sem felpuhított keretgazdálkodásunkon. Újra meghatározzuk osztályaink teljesítményi kötelezettségét. S hogy mit lehetne még tenni? Nekünk például, akiknek anyagi léte az aktív ágyak több mint egyharmadát kitevő, rosszul finanszírozott, 344 ágyas traumatológián áll vagy bukik (vagyis bukik!), sírva elmenekülni az egészségügyből. Persze tudom, nem ez a megoldás."

Rácz Jenő, A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. főigazgatója: „Azonnali revízióra szorul az áprilisban bevezetett finanszírozási rendszer, amely a súlyponti kórházaknak 60–100 milliós veszteséget okoz. Mi ebben a hónapban várhatóan 90 millióval többet költünk gyógyításra, mint amennyit a biztosítótól kapunk, pedig szigorú válságterv szerint dolgozunk. Az új finanszírozás nem fogja vissza a betegforgalmat, csak a halasztható műtétekre várók kerülhetnek várólistára. Első lépésként legalább 30 milliárd forintot kell juttatni a kórházaknak a központi költségvetésből. Egyébként az ÁNTSZ törvényes joga, hogy katasztrófa esetén – ebbe a kórházak működési zavara is beletartozik – átmenetileg átvegye az intézmények működtetését. Elkerülhetetlen a szolgáltatási csomag szűkítése és az ágazati struktúra átalakítása."

Erős András, A váci Jávorszky Ödön Kórház főigazgatója: "Mi már további szigorításokat – a betegellátás színvonalának csorbítása nélkül – nem hajthatunk végre, kifogytak a tartalékaink. Az évi 4,5 milliárdos költségvetésünk tizedét spóroltuk meg a legolcsóbb segédanyagok vásárlásával, a feszes gyógyszergazdálkodással, a halasztható műtétek várólistára tételével. Bevételnövelésként VIP-kórtermeket alakítottunk ki, a hat egyágyas szobáért tizenkétezer, a hat kétágyasért hatezer forintot kérünk naponta. Nem a mi dolgunk eldönteni: sok-e a jelenlegi kórházi kapacitás, sem az, hogy milyen szolgáltatás jár a tb-járulék fejében."

Stubnya Gusztáv, A Semmelweis Egyetem főigazgatója: „Drámaian csökkent, az év második felében pedig tovább apad a klinikák gyógyításra kapott tb-bevétele. Már nincs min spórolnunk, hiszen az elmúlt években is folyamatosan csökkenteni kellett a kiadásainkat.  Nincs tartalék a munkaerőben, sőt, egyes klinikákon komoly nővérhiány van. A tb-bevételünk betegszámfüggő, ám egy ponton túl már olyan keveset fizet a biztosító, amely nem fedezi az elvárt progresszív betegellátás gyógyítási költségeit.

Németh Attila, A Medisyst Kft. ügyvezető igazgatója: „A körmendi, a tapolcai és a mezőtúri területi kórházat üzemeltető társaságunkat az önkormányzatiaknál is keményebben sújtja a forráshiány. Mi ugyanis nem kaptuk meg a béremelés és a 13. havi bér fedezetét, s kórházanként tízmilliós nagyságrendű iparűzési adót is kell fizetni. Pedig elvileg szektorsemleges finanszírozásról lenne szó. Amikor átvettük az önkormányzatoktól a kórházak működtetését, jelentős technológiai fejlesztéseket, munkaszervezési változtatásokat hajtottunk végre. Már nem találunk takarékossági lehetőségeket a rendszerben, így egyelőre a mögöttünk álló befektető nyeli le a veszteségeinket.