Országos már a vita az onkológián

A miniszter vizsgálatot indított, amely során valamennyi beteg beutalásának körülményeit megnézik, valamint azt is, milyen alapon döntöttek arról, kit irányítanak vissza és kit fogadnak be az Országos Onkológiai Intézetbe. Az Egészségbiztosítási Felügyelet is információkat gyűjt, hogy kiderítse: érte-e sérelem a betegeket. (A nyilatkozatdömpingen túl egyelőre itt tart a Népszabadság tegnapi cikke kirobbantotta ügy.)

A cikk példaként egy nyíregyházi asszony esetét hoztak fel, aki méhnyakrák műtétre érkezett a Kékgolyó utcába, onnan azonban visszaküldték a lakóhelye szerinti centrumba. Az intézet nőgyógyászati osztályának orvosa nem engedte azonban haza az asszonyt, egy másik fővárosi kórházban elvégezte a műtétet. Akárcsak többtucatnyit is azóta - írja mai számában a lap.

Az onkológiai intézet igazgatója szerint erre nem lehetett szükség. Kásler Miklós a Klubrádiónak tegnap azt mondta: minden területen kívüli beteg előjegyzési listára kerül. Ha valakinek a betegsége azonnali beavatkozást, kezelést igényel, a területi illetékes kórházba küldik. Ha olyan terápiáról van szó, amit csak az intézet tud megadni, a betegeket azonnal ellátják vagy felveszik.
A nyíregyházi asszony esetében azonban a sürgősség egyértelmű volt, ahogy az is kiderült: ott, ahonnan küldték, nem tudták volna elvégezni a beavatkozást.

Erfán József, a nyíregyházi Jósa András Kórház onkológiai osztályának vezetője a Népszabadságnak elmondta, hogy betegeik 15-20 százalékát kell a "csúcsintézménybe" küldeniük, ők ugyanis nem jártasak bizonyos onkológiai eljárásokban. Mint például az említett asszony esetében, akinél egyszer már műtött, kiújult daganatról volt szó, ami különleges operációt igényel. Ha viszszakerül, legfeljebb egy "másodlagos", gyógyszeres megoldást találhattak volna számára.

Kásler Miklós a Klubrádiónak azt is mondta, hogy a nőgyógyászati osztályról sem küldenek el pácienst, hozzátéve: az elmúlt négy napban ugyan kialakult egy előjegyzési lista. A főigazgató helyettese, Ottó Szabolcs tegnapi sajtótájékoztatóján viszont azt mondta: ha nem tudják felvenni egy-két héten belül a vidékről érkező betegeket, akkor négy-nyolc hetet kell várniuk előjegyzésben, s ha az előjegyzési idő túl hosszú, akkor küldik terápiás javaslattal a területileg illetékes onkológiai centrumba, ahol kötelesek fogadni. A vezető szerint a területi ellátási kötelezettség mellett nem valósítható meg, hogy az intézet az ország bármely részéről érkező betegeket azonos módon vegyen fel.

A felmondásokkal kapcsolatos hírt is cáfolni kívánta Kásler Miklós. Nem ismerte el, hogy az intézet nőgyógyászati osztályának vezetői távoznának. Azt mondta, hogy egy orvos valóban el akar menni az intézményből, egy másik pedig gondolkodik a távozáson.

Ungár László, a nőgyógyászati osztály vezetője valójában azonnali hatállyal lépett ki, míg helyettese felmondási idejét tölti. Szolnoki Andrea, a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke arra kérte fel az Uzsoki Kórház vezetését, hogy az onkológiai intézetből távozott, öt magas képzettségű nőgyógyászt fogadja.

Túl sok a teher az onkológiai intézeten
Az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-helyettes cáfolta az egyik napilapban megjelenő információkat, miszerint elküldenék a rákbetegeket mivel nincs pénz a páciensek felvételére. Ennek ellenére Ottó Szabolcs súlyos gondokról számolt be, többek között arról, hogy 2007 óta az intézet egy 500 ezer lakosú terület kemoterápiás ellátást valamint 2 millió lakos sugárterápiás ellátást kell szavatolniuk. Emiatt előjegyzési rendszert kellett létrehozniuk, amin a várakozás meglehetősen hosszú, mintegy 4-8 hetet is igénybe vehet - idézi a Népszava.

A főigazgató-helyettes elmondta, hogy a hozzájuk irányított betegeket befogadják, de véleménye szerint megoldást az egészségügyi struktúra átalakítása jelentené. Elmondta továbbá, hogy nem létezik olyan főigazgatói utasítás amely előírná, hogy csak az előző év betegszámának harminc százalékát vehetik föl, sőt olyan utasítás sem létezik amely megtiltaná a „területen kívüli" betegek fogadását. Így elmondható, hogy senkit sem küldenek el ellátatlanul.

Az újságírók által az intézetben tartózkodó, véletlenszerűen megszólított betegek nem tudtak arról, hogy problémák lennének az intézménnyel, míg egy székesfehérvári asszony elmondta, hogy teljes mértékben elégedett a kapott ellátással. Az intézet orvosai, mint kiderült nem nyilatkozhatnak.

A fővárosi egészségügyi vezetés átmeneti megoldásként a a Péterfy utcai, a Szent István, illetve az Uzsoki utcai kórházakba próbálja irányítani a betegeket. A Szent István Kórház Rendelőintézet főigazgatója, Radnai Zoltán nem kívánt véleményt alkotni az onkológiai intézet gyakorlatáról mivel nincs tisztában azzal, hogy milyen eszközök állnak az intézmény rendelkezésére, de leszögezte, hogy az egészségügy jelenlegi struktúráját át kellene alakítani, mivel annak vége van. Véleménye szerint az egészségügy nem lehet az ország gazdasági stabilizálásnak eszköze. Végül leszögezte, hogy minden a Szent István Kórházba irányított beteget igyekszenek befogadni, de felhívta a figyelmet arra, hogy az ő intézményük is anyagi problémákkal küzd. Amennyiben a finanszírozás módján nem változtatnak, úgy év végére nehéz helyzetbe kerülhet a kórház a pluszfeladat miatt.

A rákbeteg mindig sürgős eset
A Világgazdaság Thurzó Lászlót, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Onkoterápiás Klinikájának professzorát, az onkológiai és sugárterápiás szakmai kollégium elnökét kérdezte az ügy kapcsán. A professzor számítása szerint klinikája augusztusban csak 28 millió forintot költhetne a korábbi 45-46 millióhoz képest, ám nem hajlandó leállni, folytatja a páciensek kezelését. Határozott álláspontja, hogy a daganatos betegek ellátása sürgősségi ellátásnak minősül, hiszen aki nem kap időben megfelelő kezelést – beleértve a diagnosztikát, a sebészetet, a patológiát, a laboratóriumi vizsgálatokat –, annak kevés esélye van a gyógyulásra.

A szakmai kollégium többször indítványozta már az egészségügy vezetőinek, hogy e betegcsoport gyógyítására különítsenek el kasszát a biztosítónál, de ez nem történt meg. Így az onkológiai osztályokat is fönntartó kórházaknak a tb-től kapott 150 ezer forintos egy betegesetre jutó gyógyítási alapdíjból kellene kigazdálkodni a rákbetegek kezelésének 500-600 ezer forintos alkalmankénti terápiáját. Ennek következménye, hogy az onkológiai osztályok viszik el a pénz nagy részét a többi osztályon gyógyulók elől.

Nyolcmilliárdos fejlesztés
A kormány uniós forrással együtt nyolcmilliárd forintot ad a daganatos betegeket ellátó kórházak fejlesztésére. Az Országos Onkológiai Intézet hatmilliárdot kapott az új diagnosztikai és sebészeti tömb és egy korszerű ambulancia építésére. Azért kezdték itt a fejlesztést, mert ők látják el az országban a legtöbb rákbeteget – mondta korábban a tárcavezető. Évente 500 ezer kemo- és kétmillió sugárterápiás kezelést végeznek, ezenkívül 15-16 ezer fekvő beteget látnak el - emlékeztet a lap.