• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Orvosi pályafutás, egészen Németországig

Lapszemle Forrás: nepszava.hu

Az igazi nagy különbség nem is a pénzben rejlik, hanem az orvosokhoz való viszonyulásban.

Németországban dolgozó magyar orvos vagyok. A legutóbbi magyarországi munkahelyemen, 2009-ben nettó 158.000 forintot kaptam, főállásban. Ez több volt, mint a kollégáim bére, mivel három gyermekünk volt. Amikor a negyedik gyermekünk megszületett, GYED-et kaptam még két évig. 107.000 forintot. 2012-ben, amikor a GYED lejárata közelgett, már nagyon aggódtam, mivel az előző munkahelyemen felmondtak, kilátásban sem volt semmi. Normál orvosi munkát (8-10 óra naponta, ügyelet) nem tudtam volna végezni, mivel segítségünk nem volt. Így kapva kaptam a lehetőségen, amikor egy háziorvosi praxisban, Németországban állást kínáltak: nem érdekelt semmi más, csak az ígért bérezés lebegett a szemem előtt, hiszen Magyarországon még a - több mint duplájára emelkedett - devizahitelünket sem tudtuk fizetni a jövedelmünkből - írta le saját történetét dr. Balassa Szilvia a népszava.hu-n.

Ma már egy másik munkahelyen heti három napot dolgozom, bruttó 3900 euróért - ebből 2800 eurót kapok kézhez, a négy gyerek után járó adókedvezmény miatt. Így marad időm a családra is. Arról nem is beszélve, hogy a feladat, vagyis a nap mint nap elvégzendő munka talán még kevesebb is, mint a fele annak, amihez odahaza hozzá voltam szokva.

A munkám szinte hobbi a magyarországi viszonyokra visszatekintve, korántsem annyira megerőltető. Adminisztrálnom nem kell, arra külön személyzet van. Nővéri munkát sem kell végeznem. Együtt, csapatban dolgozunk, mindenkinek egy közös célja van, hogy normálisan elvégezzük a ránk bízott feladatot. Nincs versengés, irigykedés, furkálódás. Közösen ebédelünk - mivel be tudjuk tartani az ebédszünetet –, kedélyesen csevegünk közben, nem pedig az anyagi problémákról jajveszékelünk.

De az igazi nagy különbség nem is a pénzben rejlik, hanem az orvosokhoz való viszonyulásban. Itt az orvost megbecsülik, embernek tekintik, a fiatal kollégákat segítik, nem tolják őket félre a hálapénz és az előrelépési versengések miatt. Németországban fel sem merül a hálapénz, mert nincs szükség rá. Az orvosnak itt méltósága és megbecsültsége van. A teljes írás itt olvasható

Legolvasottabb cikkeink