Egyszerű különbség az anyajegy és a melanoma között

A szervezet által természetes módon termelt és kiválasztott egyik fehérje, az IGFBP7 tulajdonképpen egy daganatellenes szer, melyet ha mesterségesen is termelni tudnánk, lehetőséget adhatna a máig gyógyíthatatlannak számító áttétet adó melanoma kezelésére. „Az anyajegy normális esetben termeli ezt a fehérjét és ezért nem is alakul át daganattá. Amikor azonban ez megszűnik, már semmi nem védi az elváltozást a daganatos átalakulástól." – fejtette ki Dr. Michael Green, a Massachusetts egyetem kutatócsoportjának vezetője.

Az emberi daganatok többségénél tetten érhető egy olyan mutáció, mely miatt a BRAF gén folyamatosan aktív marad. Az ilyen mutáció különösen gyakori a melanoma esetében, az esetek mintegy 70 százalékában kimutatható. Ez a mutáció azonban a jóindulatú anyajegyek 82 százalékában is megtalálható, ám ekkor már naevusokként említjük ezeket. A pigmentált anyajegyek igen ritkán alakulnak át melanomává és több kutatás is rávilágított már arra, hogy az a mutáció, mely a daganat kialakulásához vezet a pigmentált anyajegy esetében a sejtek öregedését és osztódásul leállását okozza.

„Felmerül a kérdés, hogy akkor miként alakul ki az aktivált BRAF mellett kontroll nélküli osztódás a melanoma esetében és sejtöregedés a jóindulatú naevusok esetében. Munkánk során éppen erre kerestük a választ." – mondta a kutató.

A kutatók éppen ezért BRAF mutációval rendelkező sejtekben végeztek genetikai vizsgálatot és a különböző gének kikapcsolása révén próbálták megkeresni azokat, melyek a korlátlan osztódást lehetővé teszik. A vizsgálat során 17 olyan gén találtak – közülük a legtöbbről már tudtuk, hogy szerepük van a sejtciklus és a sejthalál szabályozásában – melyek hatására daganatos osztódási képesség jelent meg. Azonban a kiválasztásra kerülő IGFBP7 fehérje bekerülése ebbe a csoportba teljesen meglepte a kutatókat.

A BRAF mutációjának hatására fokozódik az IGFBP7 termelődése és kiválasztása, ami a sejten és környezetében megakadályozza, hogy a BRAF hatására végtelen osztódás jöjjön létre. Kiderült az is, hogy ha a termelődött fehérjét a melanoma sejtek közelébe juttatják, akkor az lassítja a daganat növekedését. Ennek igazolása céljából emberi eredetű, aktivált, illetve nem aktivált BRAF mutációval rendelkező melanoma sejteket fecskendeztek egerekbe és a beadás helyének környezetébe IGFBP7-et vagy egy kontroll fehérjét fecskendeztek.

„Megállapítottuk, hogy a beadott IGFBP7 hatására jelentősen csökkent az aktív BRAF mutációval rendelkező melanoma növekedése. Az emberi egészséges melanocyták (festékanyagot tartalmazó sejtek) alacsony, de még észlelhető mennyiségű IGFBP7-et termelnek. A jóindulatú, BRAF mutációt hordozó naevusokban azonban igen nagy volt a fehérje mennyisége, ami összefügg a mutáció fehérje termelését fokozó hatásával. Azonban a mutációt hordozó melanoma sejtekben nem volt észlelhető mennyiség az IGFBP7-ből. Ebből pedig arra következtetünk, hogy a BRAF mutáció csak akkor tudja kifejteni osztódást gátló hatását, ha jelen van az IFGBP7 mint jelátvivő fehérje. Több olyan anyagot is kifejlesztettek már, mely a BRAF hatásának gátlása révén akadályozná meg a daganatos növekedést, azonban ezek eddig sajnos rosszul teljesítettek a klinikai vizsgálatokban. Reméljük azonban, hogy a természetes IFGBP7 jóval hatékonyabban fogja tudni csökkenteni nem csak a melanoma, hanem minden, tartósan aktivált BRAF-et okozó mutációt hordozó daganat növekedését." – fejtette ki Dr. Green.