Kóla-okozta magas vérnyomás

Ha valaki sok kávét iszik, a sok koffein miatt emelkedik a vérnyomása, de a rendszeres kávéfogyasztás hosszútávú élettani hatásáról megoszlanak a vélemények. Voltak korábbi megfigyelések, melyek arra utaltak, hogy a napi négy kávét, vagy annál többet fogyasztók körében gyakoribb a koszorúérbetegség, de ezt végül soha nem sikerült megerősíteni. Egy új vizsgálat a kávézás szokása és a magas vérnyomás kialakulása közötti összefüggést tanulmányozta és meglepő eredménnyel végződött.

Wolfgang C. Winkelmayer (Brigham and Women’s Hospital, Boston, MA, USA) és munkatársai 155.594 hölgy adatait dolgozták fel, akik részt vettek a Nurses’ Health Study (NHS) nevű tanulmány két, jól dokumentált részében. A vizsgálat kezdetén ezek között hypertoniás nem volt. Az NHS I. és II. résztvevőinek tizenkét éves követése összesen 1.4 millió megfigyelési évnek felel meg.

A két csoportban a vizsgálat végére 19.541, illetve 13.536 hypertoniást találtak. Sem a koffeintartalmú, sem a dekaffeinált kávé fogyasztása nem mutatott összefüggést a magas vérnyomás kifejlődésével, még azoknál sem, akik naponta négynél több kávét ittak. A kutatók meglepetésére viszont igen szoros korreláció volt a hypertonia és a coca-cola fogyasztás között.

A kólát kedvelők között a magas vérnyomás megjelenése az adagtól függően, lineáris összefüggésben volt megfigyelhető és ez független volt attól, hogy cukortartalmú-, vagy „diet" változatot ittak a hölgyek. A hypertonia relativ kockázata a többi, egyéb kockázati tényező (életkor, testtömeg-index, alkohol-fogyasztás, hypertoniás családi anamnézis, fogamzás-gátló használat, fizikai aktivitás, dohányzás, egyéb üdítő italok fogyasztása) figyelembe vétele után a napi négy- vagy annál több kólát ivóknál 1.28-nak adódott (p<0.001), akár cukortartalmú-, akár diétás kolát ivott az illető.

Mivel a koffein-tartalmú kávénak ilyen hatása nem volt, a kutatók szerint a kóla-italnak sem a koffein, hanem valamelyik egyéb összetevője lehet a felelős a hypertensiv hatásért. Fölvetődött, hogy a kukorica-szirup okozta glycemiás terhelés okozhatná a jelenséget, vagy a szinezékként használt karamel valamelyik végterméke.

A bostoni munkacsoport úgy látja, hogy az érdekes összefüggés további vizsgálatokat igényel. Egyelőre mindenki kiváncsian várja a két, erősen érdekelt élelmiszeripari óriás, a Coca-Cola és a Pepsi-Cola reagálását.

(Forrás: JAMA 2005, 294:2330-2335)